„Papaya-szabályok”: a McLarennél szabad a verseny, ha balul sül el, legfeljebb utólag kivizsgálják

Elméleti szinten aligha lehetne jobb helyzetben a McLaren, hiszen már a szezon első harmada után az évek óta domináló Red Bull Racing első számú kihívójává avanzsált, ráadásul úgy, hogy hónapok óta az energiaitalosok mutatják a leggyengébb formát a négy topcsapat közül. Carlos Pérez a fasorban sincs a riválisokhoz képest, de Verstappen is egyre kevésbé képes varázsolni az autójával. A címvédő holland az elmúlt hat futamból csak kétszer zárt dobogós helyen (Pérez pedig utoljára 11 futammal ezelőtt Kínában pezsgőzhetett a pódiumon), míg Norris és Oscar Piastri négy-négy alkalommal is a legjobb három között végzett. A helyzet faramucisága, hogy a Mercedes és a Ferrari is az elit tagja még, az viszont teljesen random, hogy amikor megvillannak, a Red Bulltól rabolják-e a pontokat, vagy éppen a wokingiaktól – bár inkább az utóbbi volt a jellemző…

De bármily hektikus is az idei szezon, a konstruktőr világbajnokság szinte biztosan a McLarené lesz (már csak 8 pont a Red Bull előnye), ám a papayások erőfölényét és a bikások hanyatlását figyelembe véve az egyéni vb-cím is egyre reálisabbnak tűnne, persze ahhoz nekik is jobban kéne akarniuk…

A Hungaroringen történtek után Monzában is tovább vágta maga alatt a fát a patinás brit istálló: ezúttal elmaradt (egy igazságtalan, de abszolút szükségszerű) csapatutasítás; a veszteség összesen 10 világbajnoki pont, és egyre nehezebb elképzelni, hogy ennek nem lesz semmi jelentősége a végelszámolásnál. Azt fontosnak tartom leszögezni, hogy elviekben felettébb szimpatikus és morálisan abszolút megsüvegelendő, hogy szabad a verseny a két McLaren között, de a körülmények miatt ez egy teljesen zárójeles megjegyzés csupán, valójában nettó amatőrizmus, amit látunk.

Hiába volt teljesen megérdemelt Piastri mogyoródi győzelme, majd az olaszországi második helye is, a Hungaroringen látott helycsere és a Monzában elmaradt „elengedés” még nagyon drága lehet. Az ausztrál egy vagány, de teljesen szabályos, hibátlanul kivitelezett manőverrel már az első körben faképnél hagyta az ezúttal jól rajtoló angol kollégáját, és Leclerc is csak annak köszönhetően tudta megverni, hogy egy kiállással abszolválta a versenyt. Utóbbi húzásnak komoly kockázata volt a Ferrari részéről, de a példás gumikezelésük miatt óriásit nyertek (a monacói a 4. rajtkockából indulva győzött, Carlos Sainz pedig egyet előrelépve lett negyedik), míg a McLaren egy biztosnak tűnő kettős győzelmet bukott el. Pedig számítottak az olaszok alternatív stratégiájára, csak éppen nem számoltak annak sikerességével, és azt is elvetették, hogy Piastrival meglépjék ugyanezt – igaz, maga az ausztrál vélte úgy, hogy az hamvába holt ötlet lenne. Sosem tudjuk meg, bejött-e volna neki, de legalább vele meg lehetett volna próbálni, Norrist pedig hagyni az „A-terven”, így legrosszabb esetben is ugyanúgy a 2-3. helyen intették volna őket le, csak éppen abban a sorrendben, ami az egyéni bajnokság szempontjából kívánatos lett volna…

Miután a „kéretlen helycsere” már a legeleső körben megtörtént, a McLaren igyekezett támogatni Norrist, de hiába hozták előbb a boxba az angolt, nem sikerült az elévágás az első kerékcseréket követően, az ausztrál pedig túl gyors volt ahhoz, hogy a pályán előzze vissza a brit, noha a felettébb sejtelmes papaya-szabályok szerint ez jogában állt volna. Norris ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, ez mindössze annyit jelent, hogy tiszta és érintésmentes küzdelem lehet csak kettejük között (az volt), az elmaradt csapautasítás kapcsán pedig azt mondta, ő nyilván örült volna, ha elengedi Piastri, ugyanakkor ez a csapat hatásköre, nem az övé.

 „Azt gondolom, mi remekül működünk együtt Oscarral, és segítjük egymást. Ez sokszor megmutatkozott az idén: mi vagyunk a legjobb csapat a mezőnyben, és ennek nagyon örülünk. De, amikor a bajnokságért harcolsz, minden pont számít, és én minden tőlem telhetőt megteszek. Persze a legjobb módja ennek egyszerűen az, hogy megnyerem a versenyt, de ma néhány ostoba dolog miatt ez nem sikerült” – vélekedett Norris.

Az angol meglehetősen el volt kenődve a leintés után, ami teljességgel érthető, hiszen sokkal többet is faraghatott volna a hátrányából a mindössze a hatodik helyen befutó Verstappenhez képest. A magával szemben eleve túlzottan kritikus Norris ezúttal teljes joggal ostorozhatta magát, hiszen a csapattársa alaposan túljárt az eszén már az elején, és utána esélyt sem adott neki, hogy visszaelőzhesse. Bár a brit zandvoorti versenye remekül sikerült, ez már a sokadik olyan futama volt, ahol csakis önmagát okolhatta: ezúttal nem a rajtnál hibázott, hanem közvetlenül utána nem volt eléggé résen: és valljuk be, ez egy világbajnoki ambíciókkal rendelkező pilótánál egyszerűen nem fér bele.

De csapatszinten még annyira sem, egészen döbbenetes, ahogyan a futam után Andrea Stella nyilatkozott. A McLaren főnöke szerint a csapatvezetésnek és mindkét pilótának át kell néznie az első körben történteket, hogy minden az előzetesen lefektetett szabályaiknak megfelelően zajlott-e – különösen, hogy most mindkét bajnoki cím elérhető közelségbe került.



 „A versenyzőkkel együtt kell majd megnézni a videókat, megérteni az álláspontjukat, és aztán együtt fogjuk értékelni, hogy teljesen szabályszerűek voltak-e vagy sem. Levonjuk a tanulságokat, és aztán úgy alakítjuk ki a papaya-szabályokat, hogy azok lehetővé tegyék számunkra, hogy a lehető legjobb módon folytassuk mind a konstruktőri, mind a versenyzői pontversenyt. Most már olyan állapotban kell lennünk, hogy elismerjük, nem csak a konstruktőri bajnoki cím elérhető. Azzal a teljesítménnyel, ami jelenleg az autónkban van, és néhány olyan nehézséggel, amit a Red Bullnál látunk, az egyéni titulus megszerzése is valós eséllyé vált. Szóval, ha csapatként mindkettőt elérhetjük, akkor a csapatot és Landót is olyan állapotba kell hoznunk, hogy törekedhessünk mindkét bajnoki címre.”

 

Stella szerint a McLaren azért mondott le az egykiállásos stratégia ötletéről, mert attól tartottak, hogy az első abroncsok szemcsésedése hatalmas teljesítménycsökkenést váltana ki.

„A helyzet az, hogy az autók között vannak különbségek abban, hogy mennyire koptatják az első gumikat. A miénk általában kíméletes a hátsó gumikkal, de amikor az első abroncsok szemcsésedésével küzdünk, hajlamosak vagyunk túlságosan agresszívan bánni velük. Különösen azután kezdtünk aggódni, hogy Lando (pár körrel a második kiállása előtt) blokkolta a bal elsőt, ami nálunk általában annak a jele, hogy a gumik kezdenek elfogyni. Utólag visszagondolva, valószínűleg nem koptak eléggé gyorsan Leclerc gumijai ahhoz, hogy kétkiállásos stratégiával legyőzzük, mert kellett volna még néhány kör, hogy utolérhessük – de a néhány kör elég sok. Szóval az kérdéses marad, hogy megnyerhettük volna-e a versenyt vagy sem, de úgy tűnik, több lehetett a gumikban, mint amire előzetesen számítottunk.”

 

Nehéz szavakat találni erre a csapatfőnöki megnyilvánulásra, borzasztóan gyermeteg és kifejezetten dilettáns hatást keltő nyilatkozat, nagyjából a legtehetségtelenebb politikusok szintjén mozog. Az ominózus előzésen nincs mit elemezni, tiszta és fair manőver volt. Hogy az egyéni vb cím is elérhető lehet, már futamok óta nyilvánvaló, az pedig alapvetés (kellene, hogy legyen), hogy mindent meg is tesznek érte. Az egykiállásos stratégia kockázata is egyértelmű a hozzáértők számára, persze itt legalább mutatott egy csipetnyi szakmaiságot Stella, amit aztán rögtön annullált azzal, hogy elmondta, amit mindenki látott: Leclerc abroncsai végül kitartottak, ezért nem tudták megverni… Elemzés a köbön!

Mi is számos cikkben ekéztük már a McLaren rendszeresen visszatérő önsorsrontó pillanatait, és hát hiába egyre erősebb a papaya színekben pompázó technika, a döntéshozatal nívója ugyanazzal a lendülettel megy lejjebb és lejjebb – a folytatásos Ionescu-drámába hajló történéseket kísérő kommunikáció pedig egyszerűen röhejes. De, amennyiben hihetünk a wokingi vezérkar nagybetűs ébredésében, talán harmadszorra már nem „lopnak” pontokat Norristól, és ha az angol Piastri mögött halad a jövőben, valahogy csak az ausztrál elé vezénylik majd; fordított sorrend esetén pedig tán akkor sem kell elengednie többé, ha „véletlenül” került csak elé – ezekkel az „újszerű és merőben innovatív” módszerekkel az ősz hátralévő részében így a McLaren is segítheti a saját versenyzőjének felzárkózását. Mert hát, most már biztosan tudják, amit eddig csak félig sejtettek: világbajnokok lehetnek, akár duplázhatnak is!

Ha úgy lesz, Lando Norris hivatalból elkövetett költői túlzása („nagyon jól működünk csapatként, és mi vagyunk a legjobb csapat a mezőnyben”) legalább visszamenőleg némi értelmet nyer. Persze, ahogy már több ízben megfogalmaztuk mi is, továbbra is az a legvalószínűbb, hogy Verstappen sorozatban negyedszer is triumfál, de ha kevesebb, mint tíz ponttal nyer csupán a végén, akkor 2024 a McLaren dicsőséges történetének egyik legcikibb fejezete lesz. Aztán Abu-Dzabiban, ha lesz hozzá kedvük Stelláéknak, összeülhetnek a komplett stábbal egy gyorselemzésre, hogy megvitassák, vajon a 2007-es vagy az idei bukta volt-e nagyobb blamázs.

Kiemelt fotó: planetf1.com