Végre lezárulni látszik a stuttgarti belharc

Hiába a rendkívül sikeres bajnoki szereplés és a megszerzett bajnoki ezüstérem, nem volt minden fenékig tejfel a VfB Stuttgart háza táján. Miközben Sebastian Hoeneß csapata a pályán váratlanul sikeresen szerepelt, a vezetőségben éppen kibontakozóban volt egy rendkívül kínos, a klub jó hírnevét komolyan próbára tevő hatalmi harc. Az egész történet még 2022 őszén indult el, amikor a Stuttgart tárgyalásokba kezdett a Porschéval. A klub a koronavírus-járvány következményei, illetve a nagyszabású stadionfelújítás anyagi terhei miatt nehéz anyagi helyzetbe került, ami szükségessé tette még egy szponzor bevonását a klub finanszírozásába. A Porschénak tízszázalékos tulajdonrészt kínáltak fel a csapatot működtető részvénytársaságból, kínosan ügyelve az 50+1-es szabály előírásaira. Sokáig úgy tűnt, hogy jól haladnak a tárgyalások, de aztán idén tavaszra nyilvánosságra kerültek a háttérben folyó kényes alkuk, illetve félreértések.

Egy elfelejtett ígéret

Miután a Stuttgart 2023 júniusában hatalmas nehézségek árán, a Hamburg elleni osztályozón végül is meg tudta tartani élvonalbéli tagságát, felgyorsultak a tárgyalások a Porsche beszállásáért, és végül meg is köttetett az üzlet. Ennek keretében a sportautógyár 40 millió eurót fizetett 10,4% tulajdonrészért, míg a Porsche leányvállalata, az MHP szintén busás összegért tíz évre megkapta a felújított stadion névjogát (a stadion korábban a klub másik főtámogatójának számító Mercedes-Benzről volt elnevezve). Ez mind szépnek és simának tűnt, bár a Német Labdarúgó Liga (DFL) sokáig vizsgálta az üzlet jogszerűségét. Ugyanis van egy olyan szabály, amely szerint egy szponzor maximum csak három első és másodosztályú német csapat támogatásában vehet részt, és miután a Porschénak jogilag kapcsolata van a Volkswagennel, ez vetett fel jogi bonyodalmakat. Féléves vizsgálódás után aztán januárban a Liga végre zöld utat adott az üzlet lebonyolítására, de a feketeleves még csak a következő hónapokban jött.

Márciusban derült ki nyilvánosan is, hogy a Porschénak további komoly feltételei is voltak a beszállásért cserébe. Nyilvánvalóan próbálták minél jobban kihasználni a Stuttgart anyagilag kiszolgáltatott helyzetét. A sportautógyár a tulajdonrész mellett a felügyelőbizottság elnöki tisztségére is igényt tartott, amibe, mint kiderült, tavaly augusztusban Claus Vogt klubelnök bele is ment, és itt kezdődött a nagyobb probléma. 2017-ben ugyanis az akkori elnök, Wolfgang Dietrich szóban ígéretet tett a klubtag szurkolóknak, hogy az elnök a felügyelőbizottság vezetését is fenntartja magának, nem adja ki külső kézbe. Ezt a szóbeli ígéretet 2019-es kinevezésekor Vogt is megerősítette, ez a kitétel ingott meg a Porsche követelésével.

Februárban a Porsche képviselője, Lutz Meschke vezetésével meg is indultak a háttérben a puhatolózó tárgyalások Vogt elmozdítására a felügyelőbizottság éléről. Eközben tovább bonyolította az ügyet, hogy a klub tanácsadó testülete (Vereinsbeirat) írásba foglalta a fent említett elnök és a szurkolók közt történt szóbeli alkut, miszerint a klubelnöki poszt és a felügyelőbizottság elnöki posztja nem szétválasztható. A háttérben azonban már jócskán előrehaladtak az események. Március 10-én Meschke a felügyelőbizottság további két tagjával együtt felajánlotta Vogtnak azt a lehetőséget, hogy privát és egészségügyi okokra hivatkozva mondjon le a felügyelőbizottság vezetéséről. Ezt a megalázó ajánlatot az elnök a két nappal későbbi rendkívüli ülésen feldúltan elutasította, és kiviharzott a megbeszélésről, ahol így nélküle szavaztak a posztról történő leváltásáról, és utódja, Baden Würtemberg tartomány korábbi környezeti- és közlekedési minisztere, Tanja Görner kinevezéséről. Vogt természetesen nem hagyta annyiban az eljárást, két nappal később közleményben vitatta az eljárás jogszerűségét. Mindezt a klub tanácsadó testületének nevében tette úgy, hogy közben volt onnan két tag, akik az érvelésével nem értettek egyet. Ezzel kezdett az ügy drámai fordulatot venni.

Nyilvánosságra kerülnek a részletek

Vogt az ellentámadásként kiadott közleményével tulajdonképpen csak tovább rontotta a helyzetét. Ezzel ugyanis maga ellen fordította a két másik elnökségi tagot, Rainer Adriont és Christian Riethmüllert is, akik március 15-én meg is erősítették, hogy az elnök tavaly augusztusban aláírta a Porschéval a felügyelőbizottság vezetésének átadásáról szóló szándéknyilatkozatot. Vogt pozíciója ezzel kezdett végképp meggyengülni, ráadásul a nyilvánosságra kerülő alkuval az addig mellette álló szurkolóknál is elvágta magát. Nem csoda, hiszen a felügyelőbizottság átadásával megszegte a velük kötött évekkel korábbi szóbeli megállapodását.

Vogt a Kickernek adott interjújában azzal védekezett, hogy a lépésre rá volt kényszerülve, miután a befektetés szükségessége miatt nem ellenkezhetett a Porsche kívánságaival. Emellett pedig egyidejűleg igyekezett a szerződésbe belerakni egy olyan pontot, miszerint a fontos személyi kérdésekbe még beleszólhasson. Ez azonban már senkit nem érdekelt. A szurkolók a következő bajnokikon látványosan elkezdtek tüntetni az őket cserben hagyó elnök ellen, ráadásul március végén a sportigazgató, Alexander Wehrle is kifejezte, mennyire csalódott Vogtban.

„Claus Vogt az utóbbi hetekben nagy kárt okozott a VfB-nek. Immáron 22 éve dolgozom a profi futballban, de ezalatt még soha nem találkoztam olyannal, hogy egy elnök a klubnál mindenkit megkerülve kiáll egy interjúra, amelyben ilyen csapásokat mér másokra”

– utalt Wehrle arra, hogy Vogt a megkérdezésük nélkül nyilatkozott a nevükben a felügyelőbizottság elnöki posztjáról való leváltása után.

Alexander Wehrle (Forrás: Kölner Stadt-Anzeiger)

Ezek után tehát már érett Vogt klubelnöki posztról történő leváltása is, amit végül a július 28-i taggyűlésen (Mitgliedversammlung) egyértelműen ki is nyilvánítottak a szurkolók. A jelenlévő tagok 86,03 százalékának igen szavazatával ugyanis leváltották a klubot 2019 óta vezető menedzsert, ami jóval a lemondását kötelezővé tevő háromnegyedes határ, tehát 75% felett volt. Utána az elnökhelyettes, Rainer Adrion kérdésében is határozottan döntöttek, akinek a távozására 70,02% szavazott. Bár ez nem jelentett automatikus távozást, Adrion már korábban bejelentette, hogy 50%-nál nagyobb bizalommegvonás esetén önként távozik.

A klub ezek után tehát elnökség nélkül maradt, ahová új tagnak Andreas Ruppot szavazta meg a közgyűlés, de ő nyilvánvalóan nem volt jogosult az elnöki feladatok elvégzésére. A feladat így adott volt: Kellett találni valakit, aki a következő elnökválasztó közgyűlésig ideiglenes elnökként elvezeti a stuttgarti klubot. Ő lett Dietmar Allgaier, aki megfelelt a kritériumoknak, hiszen a ludwigsburgi járás vezetőjeként jelentős irányítási tapasztalattal rendelkezik az egyesületi munkákban. Az ideiglenes elnök tehát a következő elnökválasztó közgyűlésig tölti be posztját, a feladata pedig a klub képviselete, a helyzet stabilizálása és a közgyűlés szervezésének vezetése lesz. A klub operatív cselekvőképességét ezzel tehát visszaállították. Allgaier a kinevezése után így nyilatkozott a feladatáról:

„Ebben a döntő szakaszban következetességet szeretnék teremteni, hogy így a VfB-t nyugodtan és biztosan vezethessem át a soron következő kihívásokon a következő taggyűlésig. Fontos számomra, hogy az egyesület, a hű szurkolók, klubtagok és a bizottságok kapcsolatát ezalatt erősítsem, ezzel újra stabil állapotokat teremtve.”

Allgaier tehát ezzel is megerősítette, hogy a klubvezetés stablizálása lesz a fő feladata, hogy a kínos hatalmi harc és Vogt sorozatos hibái után újra a sportszakmai kérdésekkel lehessen foglalkozni. Ezekből pedig van elég az új idény előtt, hiszen Serhou Guirassy, Waldemar Anton és Itó Hiroki személyében több kulcsember is távozott, ráadásul a Bajnokok Ligája is ott lesz most plusz kihívásként. Pozitívum viszont, hogy a napokban egyre valószínűbbé válik, hogy a Brightonnal való hosszas huzavona után végül sikerül megegyezni Deniz Undav végleges leigazolásáról, így úgy néz ki, hogy Guirassy mellett a csapat másik gólfelelőse marad.

Kiemelt fotó: Stuttgarter Zeitung