Valóban egy tízperces defekt okozta a Paks kiesését?
A Konferencia-liga rájátszásának visszavágóján a Paks hazai pályán fogadta a cseh FK Mladá Boleslavot. Mind az odavágón elért 2–2-es döntetlen, mind az ott mutatott játék bizakodásra adott okot. A paksiak ennek megfelelően az első félidőben domináns, közönségszórakoztató játékkal rukkoltak elő, ám egyetlen helyzetet sem tudtak értékesíteni. Ráadásul a második félidő kezdetén visszaesett a csapat játéka, amit a vendégek két góllal büntettek, ez pedig végérvényesen megpecsételte a paksiak sorsát.
A csehországi mérkőzés után sokan biztosra vették, hogy a Paksban több van, hiszen a zöld-fehérek megmutatták, hogy képesek effektíven letámadni, szisztematikusan szervezni az akcióikat. Ezzel szemben az FK Mladá Boleslavról az derült ki, hogy egy mélyen visszahúzódó csapat ellen igencsak szenved, ráadásul az agresszív letámadás átjátszására sincs különösebb terve. A paksi visszavágó első félidejét a hazaiak erősségeinek kidomborodása jellemezte, míg a cseh klub játékában többször is megjelentek a gyengeségei.
Mindezt Bognár György egyre pragmatikusabb játékszemléletének aktuális változása okozta. Ugyanis Észak-Csehországban sem arról volt szó, hogy a Paks nem tud magasan letámadni, szimplán nem akart és ez a támadásépítéseire is ráhúzható. A nagyjából hasonló kvalitású csapatok ellen a Paks többnyire képes önmagához képest kevésbé direkten futballozni, de a kinti összecsapáson nem ezt az utat választotta.
Hazai pályán viszont igen, és ez sok helyzet formájában meg is mutatkozott. A Paks több mint tíz lövést generált az első félidőben, amelyek többsége ugyan nem volt magas minőségű helyzet, de képes volt folyamatosan veszélyeztetni és bizony akadtak olyan kísérletek is, amelyekből gólt szerezhetett volna.
Ez viszont nem következett be, így 0–0-val vonultak pihenőre a csapatok.
De nem maradt sokáig nyugvóponton a mérkőzés, hiszen a második játékrész elején némileg váratlanul a csehek gambiai centere, Lamin Jawo előbb kicselezett két paksit, majd bődületesen nagy gólt ragasztott 18 méterről Simon Barnabás hálójába. Bő öt perccel később pedig egy oldalszabadrúgást követően rezgett ismét az ifjú kapuvédő hálója.
Ekkor döntött úgy Bognár György, hogy drasztikusan belenyúl a mérkőzésbe. A két legkreatívabb játékosát, Mezei Szabolcsot és Haraszti Zsoltot cserélte Böde Dánielre és Silye Erikre. A kontextus miatt fontos megemlíteni, hogy előző szezon hetedik és 11. legtöbb várható gólpasszt termelő játékosát vitte le, akik messze kimagaslottak e téren a Paksból. Ketten együtt tíz várható gólpasszal rendelkeztek, amelyekből végül kilenc gól született. De nem csak az előkészítésben kulcsszereplők, hanem a labda előre juttatásában és a védekezésben is. Főleg Mezei igyekezett nyomást gyakorolni az ellenfél labdás emberére, míg Haraszti a csehek hatosa elől próbálta elzárni a passzsávokat.
A cseréket követően sem Böde, sem Tóth Barna nem látta el ezt a feladatot, egyikük sem zárt vissza. Ez pedig azt eredményezte, hogy amikor a Mladá Boleslav eljutott a Paks térfelére, mínusz két emberrel szinte lehetetlen volt elvenni a csehektől a labdát.
A Paks enyhe labdabirtoklási fölénye megszűnt, de nem elég, hogy kevesebbet volt a hazaiaknál a játékszer, hiszen amikor megszerezte, akkor sem igazán tudott mit kezdeni vele. A kétcenteres formáció nem több helyzetet eredményezett, hanem jóval kevesebbet, mivel nem volt biztosított a labda eljutása a támadóharmadba. Rendszeressé váltak az ívelések, de a túlságosan direkt játék miatt a paksiak nem tudták feltölteni a második labdák begyűjtése szempontjából releváns területeket, így menetrendszerűen a csehekhez került a labda, akik képesek voltak veszélyes kontratámadásokat is vezetni, így született meg a harmadik góljuk is (0–3).

A cserék utáni periódus jellemzője ez a fajta szétesés volt. A komplex blokk helyett a játékosok 40 méteres hosszúságban, a pálya teljes széltében szétszóródva helyezkedtek, ami gyakorlatilag lehetetlenné tette a labdaszerzést. A kiemelt szituációban is látható, hogy Balogh Balázs megtámadta a labdás embert, hiszen ez a feladata, nyomást gyakorolni rá, de eközben játszi könnyedséggel gurigázták ki a három az egy elleni létszámfölényt kihasználva. Szó se róla, kétgólos hátrányban nem könnyű helytállni, de a labda elleni játék feladása általában nem szokott jóra vezetni, most sem volt ez másként.
Összességében a Paks egyetlen félidőben volt képes ellenfele fölé nőni, ami végül kevésnek bizonyult. Annak ellenére, hogy Bognár csapata az elvárásokat túlteljesítette, mégis fájó a búcsú, hiszen nem egy erősebb gárdát kellett volna legyűrnie, hanem egy hasonló képességűt. A magyar ezüstérmes a cseh ötödik helyezettel szemben maradt alul, így ősszel ezúttal is csak egyetlen magyar csapat, a Ferencváros lesz érdekelt a nemzetközi kupaküzdelmekben.
Kiemelt fotó: MTI