Új szlovén csapatánál akár a The Championshipig kikövezhetik a Puskás-nevelés útját
Meglepő helyen folytatja pályafutását az U21-es labdarúgó-válogatott szélsője, Komáromi György. Az élvonal egyik legígéretesebb szélsője néhány nappal ezelőtt klubot váltott és busás átigazolási díj fejében a szlovén rekordbajnok NK Mariborhoz szerződött, ahol csapattársa lesz az Atalanta korábbi sztárja, Josip Ilicic is.
Ha a fiatal magyar labdarúgók lehetséges célállomásáról beszélgetünk, gondolkodunk, ahol megtehetik a topligák előtti köztes lépcsőfokot, többnyire Belgium, Hollandia, Ausztria vagy Svájc jut az eszünkbe, amelyek Magyarország után kaput nyithatnak egy topligába. Az elmúlt évekből erre példa lehet Bolla Bendegúz, aki a Wolverhampton Wanderers – pályára nem lépő – játékosaként előbb két évet Svájcban húzott le, mielőtt a bécsi Rapidhoz szerződött volna, de az elmúlt hetekben is történt az előrelépést célzó igazolás: Kern Martin a Puskás Akadémiától az osztrák Sturm Grazhoz, Csoboth Kevin pedig Újpestről a svájci St. Gallenhez igazolt. Mindannyiuk előtt ott a lehetőség, hogy egy a magyarnál erősebb ligából idővel továbblépjenek, és így nem a topbajnokságban kell ráeszmélniük a magyarországitól eltérő követelményekre. Szlovéniára kevésbé gondolunk úgy, mint tranzitország, ahonnan vezet feljebb az út, pedig érdemes megvizsgálnunk ennek az átigazolásnak a hátterét, miért jobb a szomszédos ország egyik topklubja, mint egy osztrák, holland, belga középcsapat?
Szlovénia jobban szem előtt van a nemzetközi megfigyelőknek. Erős a játékosáramlás Olaszország felé, egyrészt a földrajzi közelség, másrészt az alacsony árak miatt, na meg az ezredforduló utáni korszakot követően ismét vannak nemzetközi szinten is jegyzett szlovén futballisták. Elég csak a közelmúltból Samir Handanovicra vagy Josip Ilicicre gondolni, akinek a depressziója vágta ketté az igencsak elismert olaszországi karrierjét, de Jan Oblak is bő egy évtizede a világfutball legmagasabb szintjén teljesít az Atlético Madridban és mostanság Benjamin Sesko is a legnagyobb klubok figyelme közepette rugdossa a gólokat az RB Leipzigben.
A német piacon is jobban figyelik a szomszédos országunk piacát, ott sincs különösebben rossz híre a szlovén portékának, és bár a bajnokság számos mutatóban inkább hasonló, vagy talán gyengébb is a magyarnál, az NK Maribor egy topklub arrafelé.
Ebben a szezonban – hozzánk hasonlóan – egy csapata lesz az európai kupák főtábláján az alig kétmilliós sportnemzetnek, méghozzá az Olimpija Ljubljana, amely a Konferencia-ligában szerepel.
Az NK Maribor 16-szoros bajnoka az országnak, holott az alig három évtizede független, és a klub pontosan annyiszor került fel a Bajnokok Ligája főtáblájára (háromszor), ahányszor az az összes magyar csapatnak sikerült. A lila-arany mezes rekordbajnok ugyanis 1999-ben, 2014-ben és 2017-ben is a nagyszínpadig jutott, míg nálunk a Ferencváros (1995, 2021) és a Debrecen (2009) mondhatja el mindezt magáról. Az elmúlt szezonban azonban csak a negyedik helyezést csípte meg Prva Ligának keresztelt pontvadászatban, ami 18 év óta a legrosszabb helyezése volt – hát ekkora klub arrafelé a Maribor.
Komáromi hiányposztra érkezik, ugyanis Mariborban eddig hiányposzt volt az igazi, ballábas balszélső és arra amúgy is nagy szüksége volt Ante Simundza vezetőedzőnek, aki hagyományosan 4–2–3–1-ben képzeli el a csapat felállását. A csatár mögötti három középpályás ritkán változtatja a pozícióját, a szélsők sem próbálják ekképpen összezavarni az ellenfél védelmét, így valószínűsíthető, hogy a magyar játékos szerepköre sem lesz túl bonyolult.
Lehet-e Komáromi az új Sallai?
Tulajdonképpen lehet, és most már tudjuk, hogy az útja is hasonló. A ma már a német SC Freiburgban szereplő Sallai Roland annak idején kissé talán hamar került ki Felcsútról az olasz Palermóhoz, ami bár mindenképp jót tett a fejlődésének, kissé talán meg is törte azt. Mint emlékezhetünk, sokan legyintettek, amikor Ciprusra igazolt az APOEL-hez, amellyel azonban megjárta a Bajnokok Ligája főtábláját, majd összejött neki a németországi szerződés, amit azóta is jó játékkal szolgál meg. Komáromi kihagyta azt a nagy lépést, amit egy topliga jelentett volna, viszont a Maribor jó ugródeszka lehet számára a már fentebb részletezett okok miatt.
A végén még Angliában is kiköthet
Ez nem csak afféle megelőlegezett bizalom az utánpótlás-válogatott szélsővel kapcsolatban, mert ez a klubváltás tényleg közelebb viheti a szigetországhoz. Néhány hónapja ugyanis a Maribor tulajdonosa az az Acun Ilicali, aki a The Championshipben szereplő Hull Cityt is birtokolja. A török médiamágnás álma, hogy a legtehetségesebb, Szlovéniában foglalkoztatott játékosokat idővel Angliába tudja terelni, így egyfajta átjárást biztosítva két klubja között. Ha Komáromi jól, mi több, kiegyensúlyozottan teljesít majd új állomáshelyén, akár a világ legerősebb másodosztályú bajnokságának kapuja is megnyílhat előtte.
Az NK Mariborban legutóbb 2002-ben játszott magyar játékos, az egyszeres válogatott Sztipánovics Barnabás. Ugyanakkor a szlovén bajnokságban van egy nagyon erősen magyar érdekeltséggel bíró klub, méghozzá az újonc Nafta Lendva, amelynek Végh Gábor, a Zalaegerszeg tulajdonosa az első embere. A ZTE testvércsapatként működő klub magyar vezetőedzőt foglalkoztat Bozsik József személyében, és olyan ismerős nevekre bukkanhatunk a keretében, mint Zoran Lesjak, Senkó Zsombor, Dragóner Áron vagy éppen Klausz Milán. A Lendvának jelenleg hat magyar játékosa van.
Kiemelt fotó: NK Maribor Facebook
Szerző
