Szuhodovszki Soma lövéseitől rettegnek a kapusok
A Kecskeméti TE előző idénybeli remeklése elsősorban Szabó István edzőre hívta fel a nagyközönség figyelmét, de a játékosok kiváló teljesítménye sem maradt észrevétlen. Szalai Gábor bekerült Marco Rossi keretébe, Katona Bálint szolgálataira ebben a szezonban már igényt tart a Ferencváros, akárcsak Zeke Márióra a Fehérvár, de szinte a kezdőcsapat összes tagjának nevét megjegyezte a közvélemény. Közülük az egyik Szuhodovszki Soma, akinek ígéretes fiatalként nem indult jól a karrierje, de most Kecskeméten otthonra talált, ezt pedig jó játékkal és sokszor igen látványos gólokkal hálálja meg.
Az 1999. december 30-án Budapesten született Szuhodovszki 2011 nyarán került az MTK-ba, ahol 2018-ban mutatkozhatott be az első csapatban. Abban az idényben a kék-fehérek a másodosztályban szerepeltek, de Feczkó Tamás vezetésével megnyerték a bajnokságot. Szuhodovszki az első helyet bebiztosító mérkőzésen, az ETO FC Győr ellen állhatott be csereként, majd további két alkalommal kapott még szerepet a csapatban.
Akkor azonban még nem állt készen az első osztály kihívásaira, így a következő szezonokban többször is kölcsönadták őt a fejlődése érdekében. Monoron, Tiszakécskén és Győrben is eltöltött egy-egy évet, de az áttörés nem sikerült, sőt sérülések miatt több mint nyolc hónapot is kihagyott. Erről az időszakról a Nemzeti Sportnak így nyilatkozott:
„Kellett, hogy az MTK kölcsönadjon, mert éreztem magamon, még nem állok készen az NB I-es szereplésre. Tanulnom és tapasztalnom kellett, s ez szerencsére megtörtént. Sajnos sérülések is hátráltattak, 2020. november közepétől 2021. augusztus elsejéig egyetlen tétmeccset sem játszhattam: izomsérülésekkel bajlódtam, a térdemben pedig levált a porc, meg kellett műteni, s nem megfelelő állapotban tértem vissza. Mély hullámvölgyeket jártam meg, de mentálisan megerősödtem, s tudom, most jó helyen vagyok!”
A nyilvánvaló tudása ugyanis nem maradt észrevétlen, a térségben – Monor és főleg Tiszakécske közelében – sok helyen dolgozó Szabó István úgy gondolta, hogy Szuhodovszki erősítés lenne a másodosztályba feljutó együttesének, így megszerezte játékjogát a fővárosiaktól.
Kecskeméten találta meg a helyét
Szabó első feladata tehát az volt, hogy a középpályás fizikai állapotát a megfelelő szintre hozza. A másodosztályban így kezdetben kevesebb szerepet kapott, szeptember végétől viszont már rendszeresen számoltak vele.
Nem lett volna meglepő, ha a váratlan és gyors siker okán a klubnál jelentős erősítésekbe fognak, hiszen korábban az NB II-ben sem tűnt kiemelkedőnek a keretük, de Szabóék úgy döntöttek, hogy nagyrészt a feljutást kivívott játékosokkal vágnak neki az élvonalnak, és ebben Szuhodovszki is főszerepet kapott. A másodosztályban leginkább a jobboldali félterületben játszó játékos az OTP Bank Ligában is jellemzően itt szerepelt, de a szezon végére ez a pozíciója egyre inkább balra tolódott.
Pályafutás korábbi részében is gyakran előfordult, hogy edzői keresték a helyét a pályán, leggyakrabban a pálya közepén, a centrumtól kissé a szélek irányába. A pályán elfoglalt pozíciója alapján a nyolcas szerepköre fekszik neki talán leginkább, a fizikai párharcokat azonban nem igazán kedveli. Korábbi edzője, az egyéni képzéssel foglalkozó Helm András a közös munkájuk alapján ezt nem is tartja az erősségének.
„A most Kecskeméten játszó Szuhodovszki Somával az MTK-nál dolgoztam együtt. Nagyon érdekes gyerek volt. Magas szintű technikai tudása volt, nagyon jól fejleszthető volt, de tőle nem lehetett azt megkövetelni, hogy törjön-zúzzon, mert az nem része a személyiségének. Viszont remekül bánik a labdával, kiemelkedő a rugótechnikája, fantasztikus a bal lába, és elképesztően jól látja a játékot”
– mondta Helm.
Számok alapján is fejlődik a játéka
Vizsgáljuk meg Wyscout adatai alapján is eddigi pályafutását. Az MTK-s és a győri korszakának számait kihagytuk az elemzésből, tekintettel arra, hogy a többi csapatnál lejátszott meccseihez képest ez sokkal kisebb elemszámú, ráadásul főleg csereként játszott, ez pedig eléggé torzítaná az eredményeket.
Az első diagram alapján látható, hogy a monori szezonjához képest a Kecskemét színeiben majdnem pontosan megduplázta a számait a gólszerzést és a helyzetek minőségét tekintve a másodosztályban, míg az előkészítéseknél triplázódásról beszélhetünk. Az élvonalban persze ezek a számai visszaestek, de ezzel ellentétes utat bejárva a gólpasszok száma növekedett.
Azt is megfigyelhetjük, hogy a tiszakécskei időszakát leszámítva mindig több gólt ért el, mint amennyi tőle várható lett volna. Ez valószínűleg azzal van összefüggésben, hogy főleg messzebbről vállalkozik kapura lövésre, ezen kísérletek várható értéke pedig rendkívül alacsony. Ez valahol igazolja azt, hogy a technikai tudása és lövőereje az átlagosnál jobb.
A második diagramon a kapura lövéseket és azok hatékonyságát láthatjuk. Szuhodovszki a KTE mezében többet próbálkozik, mint a korábbi időszakaiban, viszont kevesebb alkalommal találja el a kaput. Ennek oka valószínűleg a pályán elfoglalt pozíciója lehet. Míg Monoron inkább támadó középpályás volt, így közelebbről célozhatta meg a kaput, addig most főleg a tizenhatoson kívülről kísérletezik, ez pedig magával hozza azt, hogy a kaput több lövésből is kevesebb alkalommal találja el. Talán ez lehet az a játékelem, amiben fejlődnie kellene, hogy csak olyan lövéseket vállaljon el, amelyek nagyobb eséllyel kecsegtetnek.
A harmadik diagramon olyan adatokat találunk, amelyek a játékának hatékonyságát vagy pontosságát hivatottak jelezni. Ahogy az látható a passzai elég nagy százalékban sikeresek, ráadásul emelkedő tendenciát figyelhetünk meg nála. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy Kecskeméten 90 percenként 42-44 passzt ad, míg korábban ezek a számok alacsonyabbak voltak (Monoron 28, Tiszakécskén 36). A hosszú átadásai már kevésbé pontosak, de fejlődés itt is tapasztalható. Sokkal érdekesebb viszont a cselek és a párharcok sikeressége. Előbbinél az utolsó oszlop kiugró értéke érdemel kiemelést, hiszen a másodosztályban 53-56 százalék körüli sikeresség az élvonalban 64 százalék fölé emelkedett.
Játékosprofil
Szuhodovszki Kecskeméten megtalálta önmagát. Némileg hátrébb szerepel, mint pályafutása kezdetén, de ez csak több teret és kevesebb párharcot biztosít számára, ami jó hatással van a játékára. Szerencsére támadásban is felér a kapu elé, így többször is megcsodálhattuk már ebben az idényben is a rúgótechnikáját. A Kisvárda elleni összecsapáson szerezte első gólját a mostani bajnokságban.
A videón is látszik, hogy a támadás során a labda levételekor nem volt tisztában azzal, hogy hátulról támadni fogják – nem nézett körbe, nem készült párharcra –, de szerencsés módon csapattársához került a játékszer, majd néhány másodperccel később az újra elé kerülő labdát már ellentmondást nem tűrően vágta a kapuba. De az előző szezon elején elért Puskás Akadémia elleni találata is emlékezetesre sikerült.
Kiemelt fotó: kecskemetite.hu
Szerző
