Ronivaldo meseszerű karrierje a kitartás és az isteni gondviselés diadala

Hősünk 1989-ben Orósban, a Brazília északkeleti részén található Ceará államban látta meg a napvilágot. Alig ötéves volt, amikor a család a Brazília délkeleti csücskében fekvő Santa Cruz do Capibaribe városába költözött, amely környék elsősorban a textiliparáról híres. Ennek megfelelően a Sales család is ebben az iparágban vállalt munkát, anyja és apja is szabó volt. A kis Ronivaldo délelőttönként nekik segített, aztán délután az iskolapadban ült, majd késő estig az utcán focizott a barátokkal, ahogy azt sokmilliónyi brazil teszi gyerekkorában.

A tehetsége 13 éves korára vált nyilvánvalóvá, amikor a közeli Recife városába (a 2014-es világbajnokság egyik helyszíne) a Naútico Capibaribe akadémiájához csatlakozott. A fiatal Ronivaldo gyorsan fejlődött, 2008-ban már a világszerte ismert Palmeiras igazolta le. Itt kapta meg azt a becenevét, ami utána elkísérte brazíliai pályafutása során. Egy rádióriporter először látta őt játszani, és miután hallotta, hogy Ronivaldót többen egyszerűen csak Valnak szólítják, majd megtudta, hogy a csatár honnan származik, rögtön ráragasztotta a Val Ceará (A cearái Val) becenevet.

De hogyan került képbe Ausztria?

Val Ceará tehát szépen lépegetett felfelé a ranglétrán, már nem járt messze attól, hogy a Palmeiras első csapatában a brazil Serie A-ban is lehetőséget kapjon. Ekkor azonban egy sérülés miatt hónapokra partvonalon kívülre került, és a későbbiekben már nem volt lehetősége arra, hogy megtegye az utolsó lépést a brazil élvonalhoz. Nem ez volt az utolsó alkalom, amikor Ronivaldót egy sérülés akadályozta. 2009-től kisebb brazil csapatoknál játszott amatőrként, mígnem 2012 elején az Arapongas nevű klubbal egyhónapos edzőtáborban vett részt Ausztriában a Kismartontól nem messze található Steinbrunnban (magyarul Büdöskút).

Ronivaldót itt kiszúrta egy játékosmegfigyelő, aki a róla készített videófelvételeket elküldte a Kapfenberger SV vezetőinek. A másodosztályú klub 2013 januárjára próbajátékra is hívta. Ezután gyorsan le is igazolták volna Ronivaldót, aminek eleinte úgy tűnt, hogy nincs is semmi akadálya. Akkori klubjának, a Taubaténak az elnöke megígérte, ha a Kapfenberg igényt tart rá, akkor ingyen távozhat, azonban a bonyodalmak a próbajáték közben jöttek. A Taubaténál ugyanis pont ekkor elnökváltás történt és az új klubvezető már 11 000 eurót követelt a játékjogáért. Ronivaldo szerencséjére azonban egy klubhoz közeli üzletember hajlandó volt kifizetni az összeget, de még van egy csavar a történetben: a brazil klub elnöke a saját, privát bankszámláját adta meg az átutalás címének. Igazi brazilos, maffiaszerű történet...

A sötét ügylet ellenére Ronivaldo végül Ausztriába került, ahol az első fél szezonja a beilleszkedésre ment rá. Elmondása szerint rengeteget segítettek neki a csapattársai, mindenhová elkísérték. A környezet, az időjárás, a nyelv, minden új volt a szülőföldjétől hirtelen messzire került játékos számára.

„Ez egy sokkoló élmény volt számomra. Otthon 35 fok volt, míg Kapfenbergben az első mérkőzésemen csak nyolc, sőt este már mínusz hat. Viszont én maradni akartam, ha esik, ha havazik, hideg van vagy meleg van” – nyilatkozta két éve jelenlegi csapata, a Blau-Weiss Linz honlapjának.

Ronivaldo gyorsan alkalmazkodott és 2013 őszén elkezdte szórni a gólokat. A Kapfenberg az ő vezetésével harcban volt a feljutásért, de sajnos Ronivaldót a bokaproblémái meggátolták abban, hogy tavasszal is segítse csapatát, amely nélküle visszacsúszott a tabellán. A 2013–2014-es szezonban 15 pályára lépés alatt kilenc gólt hozott össze, a lendület pedig 2014 őszére is kitartott, amikor egy félszezon alatt tíz gólt szorgoskodott össze.

Ronivaldo gyorsan megtalálta a boldogságot a kapfenbergi környezetben (Forrás: GEPA)

Az a félelmetes fejjáték

Ausztriában gyorsan feltűnést keltett kiváló fejjátékával, amitől hamar megtanultak félni az ellenfelek. Megkapta a Kopfballungeheuer (fejelő szörny) megnevezést, amit pozitív kicsengéssel a jó fejjátékkal rendelkező játékosokra használnak a német nyelvben. 173 centiméteres magassága ellenére kiválóan fejel, amit leginkább remek helyezkedésének és lendületből való érkezéseinek köszönhet. Beadásoknál szeret megbújni a hosszú oldalon a védők háta mögött, ahonnan hirtelen feltűnve rendkívül pontosan és erősen képes kapura fejelni. Ezt a képességét már gyerekkorában tudatosan fejlesztette. Miután hazájában a napon sokszor nem lehetett megmaradni, ezért a házfalak árnyékában vagy a lakásban labdázott.

„Gyerekként mindig otthon gyakoroltam. Nem volt túl sok hely a lakásunkban, tehát feldobtam a labdát és felugrottam, így gyakoroltam a fejelést. Ez kifizetődött, hiszen jól tudom fejjel irányítani a labdát. Az itteni csapattársaim mindig mondják, hogy olyan a fejesem, mint egy lövés” – árulta el évekkel később.

A fejelés mellett a kombinációs játékban tudott még igazán kitűnni. Állandóan kérte a labdákat, amiket aztán rögtön első szándékból próbált társainak továbbítani, miközben ő lendületből érkezett a kapu elé. Jellemző Ronivaldo játékára, hogy beáll az ellenfél hátvédje elé és alacsony súlypontját kihasználva, a labdát kiválóan fedezve fordul le őrzőjéről. Bizony ez a fajta összjátékra való hajlam nem feltétlenül jellemző a brazil játékosokra, amiről Ronivaldo így beszélt, szintén a Blau-Weiss Linz honlapjának:

„Sokszor megkérdezik tőlem, hogy miért játszik ilyen kevés brazil Európában a kiváló képességeik ellenére. Ez leginkább a mentalitáson múlik. Európában nem elég mindenkit egyszerűen lecselezni, taktikai fegyelemre és játékolvasásra van szükség. Ez a felfogás szemben áll a szépséggel. Éppen ezért sok nagyszerű brazil játékos pályafutása már az U19-ben véget ér.”

Az isteni gondviselés

Kapfenbergi teljesítményével Ronivaldo 2014 őszén nem kisebb klub érdeklődését keltette fel, mint az FK Austria Wien. A violák 2015 januárjában először csak az év nyarára jelentették be a játékos érkezését, aztán röviddel később már kétéves szerződéssel azonnal csatlakozott az Austriához, amely éppen a törökországi Belekben edzőtáborozott. A bécsiek 200 000 eurót fizettek a brazil támadóért, amelynek köszönhetően az a bizonyos kapfenbergi támogató is visszakapta a 11 000 euróját, amit két évvel korábban Ronivaldo leigazolásakor a brazíliai klubelnök csalt ki tőle.

Úgy tűnt mindenki jól jár. Ronivaldo már rögtön a beleki edzőtáborban kiváló lehetőséget kaphatott arra, hogy megismerje újdonsült csapattársait, hogy aztán 2015 tavaszán már az osztrák élvonalban mutathassa meg képességeit. Azonban az edzőtábor végén egy hirtelen jött izomfájdalom mindent megváltoztatott. A helyzet a következő hetekben sem akart javulni, a fájdalom újra és újra visszatért. Az orvosok is tanácstalanok voltak, hogy mit tegyenek a makacs szeméremcsontgyulladás ellen, amely megakadályozta Ronivaldót abban, hogy debütáljon az osztrák élvonalban.

Öröm volt számára az ürömben, hogy 2016 tavaszán egy jó barátjánál tett vorarlbergi kiruccanás során egy templomban megismerte későbbi feleségét, akivel aztán ősszel már együtt tértek haza Brazíliába. A javulni nem akaró sérülés következtében Ronivaldo már a karrierje befejezésére gondolt, és miután az otthoni kezelések is sikertelennek bizonyultak, már állást keresett magának. Ekkor azonban az elmondása szerint Isten a segítségére sietett.

„Otthon az egyik éjszaka volt egy álmom. Isten azt mondta nekem, hogy újra fitt vagyok. A következő reggel felkeltem és elmentem futni. Ahogy visszajöttem, a feleségem csodálkozva rám nézett. Elmeséltem neki az álmomat. A futásnál semmit nem éreztem, a fájdalmak többé nem tértek vissza" – emlékezett vissza.

Ronivaldo mélyen vallásos ember révén természetesen nagy súlyt adott az egész történetnek, úgy gondolta, hogy a nehéz időszakában a jóisten a segítségére sietett, miután összehozta őt feleségével és megszüntette a fájdalmait.

Lustenaui visszatérés

2017 tavaszán, bécsi szerződésének utolsó fél évében az FK Austria második csapatában, a Young Violettsben játszott az osztrák Regionalliga keleti csoportjában, ami az ottani harmadik vonalnak felel meg. 2017 nyarán, bár Ronivaldo már újra egészséges volt, nem került meghosszabbításra a szerződése, így ez a kaland egy beteljesületlen lehetőség maradt.

A nyári szünetben szabadon igazolható játékosként újra vorarlbergi jótevőjéhez vezetett az útja. Ez a barát pedig nem volt más, mint Thiago de Lima Silva, aki 2002-es érkezése óta szintén letette a névjegyét az osztrák futballban. Az Austria Lustenaut nyolc szezonon át szolgálta, összesen 228 mérkőzést játszott az osztrák másodosztályban. Thiagót és Ronivaldót ráadásul nem csak a barátság köti össze, hiszen Ronivaldo felesége Thiago párjának az unokatestvére.

Thiago de Lima Silva (elöl), aki segített Ronivaldónak karrierje újraindításában (Forrás: GEPA)

Ronivaldo 2017 nyarán tehát Vorarlbergben tréningezett egyénileg, amikor megkérdezte barátját, hogy nem tud-e egy csapatot, ahol edzhetne. Thiago lustenaui kapcsolata révén beajánlotta Ronivaldót az együtteshez, ahol a második csapatnál szívesen fogadták. Az egyik edzésen a klub akkori elnöke, Hubert Nagel is ott volt, aki azonnal meglátta a lehetőséget a csatárban és szerződést is ajánlott neki. Gyorsan kellett cselekednie, hiszen időközben már minden elő volt készítve ahhoz, hogy a brazil játékos Szlovákiába szerződjön, a Spartak Trnavához, ahova az a Nestor El Maestro hívta, aki az Austria Wien második csapatánál edzője volt. Nagel ajánlata azonban meggyőzte Ronivaldót, aki inkább maradt a jól ismert osztrák környezetben.

Első lustenaui szezonja még ráment az ismerkedésre, de aztán jobb formában kezdett el játszani, mint korábban Kapfenbergben. Ez egymás utáni két másodosztályú gólkirályi címben is megmutatkozott. 2019-ben 26, míg 2020-ban 24 találattal végzett a góllövőlista élén, ezzel pedig beírta magát a legeredményesebb másodosztályú játékosok közé. 2019 őszén őt választották a másodosztály legjobb játékosának. A díjat könnyek között vette át, érthetően elöntötték az érzelmek annyi nehézség után. Rövid beszédében leginkább a pár évvel azelőtti sérülésére emlékezett vissza, amikor közel állt a karrierje befejezéséhez is.

Végül csak valóra vált az álom

Ronivaldo jó teljesítménye természetesen ezúttal sem maradt észrevétlen. 2020 januárjában az akkor már az élvonalba való feljutás küszöbén álló SV Ried kereste meg egy komoly ajánlattal. Már úgy tűnt, hogy a transzfer megtörténik, de egészen peches módon egy sérülés megint közbeszólt. Egy lágyéksérülés miatt végül nem lett az egészből semmi, ami után Ronivaldo kissé csalódottan így nyilatkozott: „31 éves vagyok, ez az utolsó esélyem az élvonalra. A karrierem csúcsán vagyok, sérülések nélkül még öt évet tudok ezen a szinten játszani. Viszont, ha mostanában nem váltok a Bundesligába, valószínűleg ez már soha nem történik meg.”

Végül megtörtént, de előtte még a karrierje tartogatott egy kétéves innsbrucki kitérőt. 2020 nyarán a FC Wacker Innsbruck igazolta le Ronivaldót, akinek lejárt a szerződése a Lustenaunál. Amikor az SV Ried kereste, a lustenauiak még mindenképpen meg akarták tartani a csatárt, de nyáron már annyira nem ragaszkodtak hozzá. Változtak a klub prioritásai, miután bekerült a svájci érdekeltségű Core Sports Capital (CSC) érdekeltségébe, ahová a francia Clermont Foot is tartozik, amely tavaly esett ki az élvonalból. A klub ráállt a francia kölcsönjátékosok szerződtetésére, illetve komolyabban is elkezdte építeni a jövőt, amit már nem feltétlenül Ronivaldóval képzeltek el. A brazil helyére a Magyarországon (DVSC, DVTK) is szerepelt, most augusztus óta már a TSG Hoffenheimnél szereplő Haris Tabakovic érkezett, aki aztán fel is lőtte a Lustenaut az élvonalba.

Vorarlbergben bár maximálisan elismerték Ronivaldo erényeit, de kissé elkönyvelték annak a játékosnak, aki csak a másodosztályban tud kimagaslóan teljesíteni, az élvonalban már nem. Ezek után került a szomszédos Tirolba, a Wacker Innsbruckba, ahol két szezon alatt tovább gyarapította góljai számát, aminek a következtében mára már ő mondhatja magát az osztrák másodosztály történetének valaha volt legeredményesebb játékosának. 2022-ben sajnálatos módon beütött a krach Innsbruckban, hiszen a klub a súlyos anyagi nehézségek miatt nem kapta meg a másodosztályra a licencet. A játékosok már hónapok óta nem kaptak fizetést, de Ronivaldo ennek ellenére példás módon teljesített, harmadik másodosztályú gólkirályi címét is kiérdemelte.

A Wacker Innsbruck csődöt jelentett, a negyedik vonalban, a tiroli tartományi ligában volt kénytelen újrakezdeni. Ronivaldót az élvonalbeli feljutást célként kitűző Blau-Weiss Linz igazolta le. Gerald Scheiblehner edző az őszi szezon folyamán még nem számolt vele kezdőként, hiszen Fally Mayulu és Paul Mensah is megelőzte a rangsorban. A rutinos brazil azonban szó nélkül beállt a sorba és csereként beszállva is tudott segíteni csapatán. Ennek később meg is lett a jutalma, Ronivaldo, Matthias Seidl és Mayulu egy kiváló triót alkotott. A három támadó gyors elmozgásokkal és helycserékkel a lendületes linzi kontrajáték fő letéteményese volt a pályán, a brazil pedig március és május között nyolc mérkőzésen szerzett 11 góllal óriási érdemeket szerzett az élvonalba való feljutásban.

Ronivaldo tehát több pechesen elszalasztott lehetőség és szerencsétlen sérülés után 34 évesen csak beteljesítette álmát. Az osztrák élvonalban játszhatott, ahol szintén kulcsszereplőnek számított és bizonyította, hogy nem csak a második vonalban tudja szállítani a gólokat. Nagy szerepe volt abban, hogy a BW Linz végül megőrizte élvonalbeli tagságát, ráadásul tavasszal már osztrák állampolgárként segítette csapatát, miután idén februárban honosították.

„Nem csak a futball tekintetében elkötelezett. Néhány dolgot meg kellett tanulnia, amire azonban feltétlenül törekedett, mert kötődik a hazánkhoz” – dicsérte Scheiblehner a játékosát.

Ronivaldo április végén egy 13 mérkőzést számláló nyeretlenségi szériát követően segítette egy duplával kulcsfontosságú győzelemhez csapatát az SCR Altach ellen, ami tulajdonképpen megágyazott a bennmaradásnak. A fontos góloknak aztán májusban szerződéshosszabbítás lett a jutalma, a brazil 2025-ig írt alá Linzben. A döntés jogosságát azzal bizonyítja, hogy a mostani szezont eddig hét mérkőzésen hat góllal kezdte. Kiváló, rutinos párost alkot a korábban a városi rivális LASK Linz felemelkedésében oroszlánrészt vállaló Thomas Goigingerrel.

Ronivaldo a kitartás és a hit mintapéldája lehet sokak számára. A Brazíliából induló játékost háromszor is egy-egy szerencsétlen sérülés akadályozta meg az áttörésben. Brazíliában a Palmeirasnál majd az Austria Wiennél egyaránt sérülések miatt nem tudott bemutatkozni az élvonalban, míg 2020 januárjában egy lágyéksérülés hiúsította meg az SV Riedhez való igazolását. Végül azonban 34 évesen a Blau-Weiss Linzzel eljutott az élvonalba, ahol már osztrák állampolgárként szerepelhet.

Kiemelt fotó: Transfermarkt