Raphael Guerreiro, a Bayern München mindenese
Az utóbbi években már természetes a több poszton is bevethető, univerzális játékosok jelenléte a csapatoknál. Különösen így van ez a szélső védő posztján, ahol például a portugálok több ilyen kreatív játékossal is rendelkeznek. Joao Cancelo, Nuno Mendes és Raphael Guerreiro sokszor bizonyítják kreativitásukat a pálya széléről indulva. Ezúttal Guerreiróval foglalkozunk, akit sérülékenysége miatt sokszor talán alulértékelnek, pedig eközben nagyon hasznos tagja a Bayern Münchennek.
A portugál apától és francia anyától 1993 decemberében a Párizs környékén fekvő Le Blanc-Mesnil-ben született Raphael Adelino José Guerreiro hiába nevelkedett egészen 22 éves koráig Franciaországban, végül mégis a portugál nemzeti csapatot választotta, Fernando Santos irányítása alatt 2014 novemberében játszott először Cristiano Ronaldo és Pepe oldalán. A fiatal balhátvéd akkor már egy éve élvonalbeli játékosnak mondhatta magát, az FC Lorient-ban olyannyira meggyőző volt, hogy a szövetségi kapitány a 2016-os Európa-bajnokságra is kivitte. Guerreiróra a franciaországi kontinensviadalon nem csak epizódszerep várt, ő volt a portugál válogatott első számú balhátvédje.
A 22 éves játékos számára ez a torna hozta el az igazi áttörést, miután pikáns módon a döntőben – nem messze szülőhelyétől – a franciákat legyőzve lettek Európa-bajnokok a portugálok. Több más honfitársával egyetemben Guerreiróra is lecsapott egy nagyobb klub, méghozzá a német Borussia Dortmund. Ha valakit, akkor őt nem kellett félteni attól, hogy elszállna a sikertől. Szegény családból jött, hátterének, neveltetésének köszönhetően Raphael kimondottan a tettek embere. A becenevét (Battery – elem) Dortmundba igazolása előtt kapta, felfogására, stílusára utalva, hogy a pályán kiapadhatatlan energiával közlekedik. Ez alapján azt is gondolhatnánk, hogy Guerreiro egyszerűen csak a fizikumával tud kitűnni, pedig ez messze nem így van. A következő években a német közönség is megcsodálhatta játékintelligenciáját, kreativitását.
Tuchel, a fő mentor
2016 nyarán Thomas Tuchel irányítása alatt kezdte meg dortmundi időszakát. Bár az edző viharos 2017 nyári távozásáig csak egy szezont dolgozhattak együtt, Guerreiro mégis sokat köszönhetett az edzőjének, és nem csak azért, mert a szezon végén megnyerték a Német Kupát (DFB-Pokal). Tuchel volt ugyanis az első, aki Guerreirót kipróbálta a középpályán. A portugál pedig a negyedik Bundesliga-mérkőzésén már meg is hálálta a bizalmat, gólt szerzett és két gólpasszt osztott ki a VfL Wolfsburg otthonában, ahol Mario Götze és Julian Weigl mellett belső középpályásként játszott. Tuchel a mérkőzés után nem is győzte dicsérni az újdonsült középpályást. „Guerreiro univerzális, így nem szabad egy poszthoz kötni” – nyilatkozta Tuchel, aki elmondta még, hogy már az edzéseken látták a portugál légiós különleges kvalitásait a gólok előkészítésében, illetve kis területeken történő játékban.
2017 tavaszán Guerreiro legtöbbször már bal oldali szárnyvédőként játszott, miután Tuchel háromvédős felállásra váltott.
A volt mainzi tréner tehát több opciót is adott Guerreiro számára, aki a következő hat dortmundi szezonjában is profitált ebből, amikor nem volt sérült valamilyen poszton mindig csapata hasznára volt, hol balhátvédként, hol belső középpályásként, hol pedig balszélsőként.

„Úgy gondolom, hogy Tuchel által sokat tanultam a középpályás posztról. Még ha később újra a bal oldalon is játszok, tudom már, hogy miként kell mozognom a középpályán” – árulta el Guerreiro tavaly nyáron a Bayern Münchenhez való igazolásakor.
Bizony ezeknek a képességeknek, tapasztalatoknak később a szélen is hasznát vette. Utolsó dortmundi szezonjában 2023 tavaszán éppenséggel megint belső középpályásként, amolyan nyolcasként vált az egyik főszereplőjévé a Borussia menetelésének, nem rajta múlott, hogy a sárga-feketék az utolsó fordulóban végül elbukták a bajnoki címet. Guerreiro négy gól mellett 12 gólpasszt hozott össze a szezon végére, ami után szabadon igazolható játékosként 2023 nyarán a Bayern Münchenhez vezetett az útja. Nem is akárki akarta őt mindenáron. A münchenieket kissé viharos körülmények között az év márciusában átvevő Tuchel kereste meg őt telefonon, hogy mindenképpen a csapatában szeretné látni.
Azonban alighogy Münchenbe igazolt, a portugált újra utolérte a balszerencséje. Ezúttal izomszakadást szenvedett, ami miatt csak szeptember végén kezdhetett el játszani. Először az RB Leipzig ellen állt be csereként, Tuchel akkor is a középpályán vetette be Leon Goretzkát váltva, ami már előrevetítette a német válogatott játékos nehéz helyzetét.
Nyilvánvaló volt, hogy Guerreiro az edző kedvencei közé tartozik, amiről ez a mérkőzés utáni nyilatkozat is tanúskodik, amiben a tréner portugál játékosát dicsérte: „Raphael kiváló futballista, nagyon jó a játékintelligenciája. Két lépéssel előre gondolkodik, nagyon labdabiztos. Tud balhátvédet játszani, de a félterületekben is lehet rá számítani. Nagyon jó, hogy visszatért. Sokat várt erre és jól játszott.”
A szezon hátralévő részében egy igazi jolly jokernek számított a Bayernben, éppen ott állt helyt, ahol szükség volt rá. Miután eléggé foghíjas volt a müncheniek kerete, kifejezetten jól jött, hogy több helyen is bevethető. A balhátvéd posztján a többször is formán kívül játszó Alphonso Daviest tudta tehermentesíteni, míg középpályán jelentősen bővítette Tuchel variációs lehetőségeit. Sőt egyszer még jobbhátvédként is szerepelt, ahol addig karrierje során még egyszer sem játszott, viszont ebben a szezonban már kezd ez a fő posztjává válni. A bajorokat nyáron átvevő Vincent Kompany ultraoffenzív játékában Guerreiro is főszerepet kap. Miután a nyáron Noussair Mazraoui távozott, Kimmich visszatért a középpályára, míg Josip Stanisic novemberig nem bevethető az utóbbi hetekben jobbhátvédként számít rá Kompany, ahol Konrad Laimerrel váltogatják egymást. Újabb pozícióval bővült tehát Guerreiro repertoárja.
Sokrétű erősségek
Guerreiro fő erősségei a helyzetkialakításban mutatkozik meg, akármelyik poszton is játszik. Ebben nagyon hasznos a játéka, akár labdával, akár labda nélküli mozgásokkal. Rendszeresen változtatja a helyét, főleg amikor a középpályán vagy a szélen játszik. Folyamatosan próbálja mutatni magát az ellenfél vonalai között, de megtévesztő mozgásokat is gyakran alkalmaz. Labda nélkül is szépen működik együtt játékostársaival, amint valaki területet nyit neki azt rögtön befutja, mint például az alábbi szituációban.

A 2023 márciusi Schalke 04 elleni Revierderbyn középpályásként vállalt szerepet mindkét dortmundi gólban. Sokat elmozgó nyolcasként rendszeresen közel helyezkedett Donyell Malenhez, társa visszalépésével döntéshelyzetbe hozta a gelsenkircheni középső védőt (aki mögötte látható): lekövesse vagy inkább maradjon területet védeni. Ezt a hezitálást használta ki Guerreiro, aki keresztbe futva azonnal bemozgott a védő mögé, hirtelen ritmusváltásával faképnél hagyva az őt őrző középpályást, Mats Hummels pedig hajszálpontosan indította őt.
Nem csak középpályásként, hanem jobbhátvédként is sokszor hagyja el eredeti pozícióját.
Az idei Bayern-mérkőzéseken rendszerint ő és a jobbszélső Michael Olise váltogatják a pozícióikat, ezekbe a forgásokba középről kimozogva Harry Kane is rendszeresen csatlakozik. Gyakran előfordul az is, hogy Guerreiro papíron szélső védőként a középcsatár helyén tűnik fel az ellenfél tizenhatosán. A portugál ballábas, így jobbhátvédként adja is magát az, hogy rendszeresen belépjen a középpályára, akár labdával is, ha ehhez megteremtik számára a területet. Ha a szélen van elég ritkán szokta az oldalvonalat taposni, még akkor is, ha éppen ő biztosítja a szélességet. Hogy minél könnyebben megjátszható legyen leginkább a tizenhatos oldalvonalának magasságában szokott helyezkedni, rendszeresen ő érkezik a hosszún az ellenfél kapujához. Viszont a jobb oldalról inkább a bemozgások dominálnak nála, amolyan hamis szélső védőként játszik, bár már ezt a szerepkört is sokszor túlteljesíti. Bemozgásaival magával viszi az ellenfél jobbszélsőjét, amivel szabaddá teszi a közvetlen passzsávot a védők számára Olise irányába. Középen sokat mozogva kéri a labdát a védőktől vagy éppen próbálja elvonni az ellenfelek figyelmét. Amint megnyílik egy passzfolyosó, miközben tolódik az ellenfél középpályás vonala, rögtön bemozog oda.

Guerreiro az Eintracht Frankfurt elleni bajnokin is sokat lépett be a jobbszélről a középpályára. A fenti szituációban is jól látható, ahogy rögtön kiszúrja a szabad passzsávot, ahol próbálja kérni a labdát Dayot Upamecanótól. Itt a labdát végül Joshua Kimmich kapta, de ettől még Guerreiro nem állt meg. Szokásos hirtelen történő ritmusváltásával belülről megkerülve hagyta faképnél emberét, így Kimmich indítani is tudta a félterületben.
Ahogy azt egyszer Tuchel is kifejtette, a portugál játékos nagyon érzi a félterületeket. Akár szélső védőt, akár belső középpályást játszik ezt a zónát mindenképpen érinti. A tavaszi Real Madrid elleni BL-elődöntő müncheni első mérkőzésén Goretzka helyén beállva egyik főszereplője volt a Bayern feljavulásának. Sok háromszögelést kezdeményezett a bal szélen Mazraouival és Jamal Musialával bal oldali nyolcasként. Jelenléte többször is fejtörést okozott a Real védőinek, ami a második Bayern-gól előtt is látszódott.

Az ominózus akciónál Kane vette fel a labdát a középpályán. Jól látható, hogy Guerreiro a helyzetet rögtön felismerve keresztben elkezdett besprintelni az ellenfél tizenhatosára, így Lucas Vázquezt, a Real jobbhátvédjét döntéshelyzetbe kényszerítve: vagy őt kövesse, vagy maradjon kint Musialával. A spanyol játékos az előbbit választotta, elment Guerreiróval, így viszont Musiala tudta szabadon megkapni a labdát, akit befelé cselezés közben Vázquez már csak a tizenhatoson belül tudott büntetőt érően buktatni. A fenti helyzetben tehát Guerreiro megint kiváló helyzetfelismerésével tűnt ki, megteremtette a szabad területet Musiala számára.
Védekezésbeli hiányosságok
Miután elemeztük Guerreiro rendkívül sokrétű támadójátékát, szükséges egy kicsit a védekezését is vizsgálni, amiben azért vannak hiányosságok. Ezek főleg Kompany irányítása alatt jöttek elő abban az ultraoffenzív játékszerepben, amiben papíron jobbhátvédként játszik. Papíron, hiszen – mint fentebb látható – elég ritkán marad kint az oldalvonalnál. A legutóbbi, Eintracht Frankfurt elleni bajnoki eléggé jól szemléltette, hogy mi a veszélye Kompany játékfelfogásának. Hiába dominálta egyértelműen a Bayern a meccset, miután a Frankfurt brutális hatékonysággal használta ki a kontralehetőségeit, pontokat veszítettek a bajorok. A második frankfurti gól előtt extrém módon kitűnt a kockázatvállalás, ami főleg a két szélső védő, Guerreiro és Davies pozícióján volt megfigyelhető.

A fenti szituációban látható, hogy Davies és Guerreiro (bekarikázva) a két legfentebb lévő embere a Bayernnek, így hátul hatalmas területek nyíltak meg. Miután az utolsó védő, Upamecano is mélyen az ellenfél térfelén helyezkedett, lesről szó sem lehetett, az idén hatalmas formában lévő Omar Marmoush pedig lendületből simán lefutotta Upamecanót.
Guerreiro rendszeresen elmozgásai tehát azzal a veszéllyel járnak, hogy egy-egy hirtelen labdavesztésnél nincs a helyén, bár ezt megfelelő biztosítással hátul ki lehetne küszöbölni. A portugál egyébként is szeret preventív módon védekezni, tehát már eleve a veszélyes indítások kivitelezését próbálja megakadályozni. Akadnak is jó labdaszerzései az ellenfél térfelén, viszont ez nyilván kockázattal jár, ha a letámadás elcsúszik. Ez az első frankfurti gól előtt látszott világosan.

A bal oldali társához, Davieshez hasonlóan Guerreiro is olyan védő, aki a helyezkedési hibáit hatalmas sprintekkel próbálja javítani, ez viszont inkább tovább ártott csapatának az első frankfurti gólnál. Bár becenevéhez méltó módon óriási energiákat mozgósítva beérte Marmousht, ezzel viszont semmissé tette a belül helyezkedő társak azon törekvését, hogy az ellenfél fürge támadóját lesre állítsák. Guerreiro ész nélküli visszasprintje azt eredményezte, hogy Marmoush megindulhatott a kapura és ziccerben nem is hibázott.
Védekező hiányosságai ellenére azonban Guerreiro így is nagy értéke a Bayernnek, hiszen számtalan poszton magas szinten teljesít, jelenleg éppen jobbhátvédként. Labdával és labda nélkül is jelentős hatása van a támadójátékra, az ellenfelek nagyon nehezen tudják kiszámítani, hogy éppen hová fog elmozogni a következő pillanatban. Energikussága hatalmas játékintelligenciával párosul.
Kiemelt fotó: fcbayern.com