Nick Bollettieri, a reformer teniszedző, akinél bajnokok sora nevelkedett

December 5-én érkezett a hír, hogy életének 91. évében Floridában, a családja körében eltávozott az elmúlt évtizedek talán legnevesebb teniszedzője, Nick Bollettieri. Az amerikai szakember profi karrier nélkül, a nulláról kezdve nőtte ki magát az egyik leginkább foglalkoztatott edzővé, s több szempontból is új alapokra helyezte a sportágat. Teniszakadémiája fogalommá vált, számos klasszis játékos felkészülésének volt helyszíne a floridai sportközpont.

Nicholas James Bollettieri 1931. július 31-én született New Yorkban, olasz bevándorlók gyermekeként. Filozófia szakon szerzett diplomát, majd az amerikai hadseregben szolgált. Leszerelését követően beiratkozott a Miami Egyetem jogi karára, de rövid életűnek bizonyult itteni pályafutása, öt hónap után véget értek a tanulmányai. Az élet kiszámíthatatlanságát mutatja, hogy ebben az időszakban kezdett el teniszt oktatni, fizetéskiegészítésként pár dollárért vállalt órákat, úgy, hogy akkoriban alig rendelkezett bármiféle tapasztalattal. Bollettierit nagybátyja vezette be a sportág világába, ennek ellenére ő maga sosem versenyzett, gimnazistaként amerikai focival próbálkozott, de profi szintig nem jutott el. Az 1950-es években Wisconsin államban kapta meg első hivatalos teniszedzői állását. Kisebb-nagyobb kluboknál helyezkedett el, többek között Puerto Ricóban is dolgozott, hosszú éveket kellett várnia, hogy berobbanjon a tenisz elitjébe.

Első nevesebb tanítványának az 1977-ben Roland Garros-döntős, párosban háromszoros Grand Slam-győztes Brian Gottfried számított. Az amerikai teniszező gyermekként került Bollettierihez, és később a harmadik helyig jutott a világranglistán.

1978 mind Bollettieri életében, mind a tenisz történetében fontos mérföldkövet jelentett. Ekkor nyílt meg a legendás Bollettieri Akadémia, ahol olyan bajnokok töltöttek el rövidebb-hosszabb időt, mint Andre Agassi, Jim Courier, Szeles Mónika, Marija Sarapova, Yannick Noah, Mary Pierce, a Williams-testvérek, Marcelo Ríos, Martina Hingis, Anna Kurnyikova, Tommy Haas, Jelena Jankovics, Maksz Mirnyij és Nishikori Kei.

Bollettieri tanácsokkal látja el a fiatal Kurnyikovát (Fotó: Simon Bruty/Allsport/Getty Images)

Újítást jelentett, hogy az akadémián készülő fiatal teniszezők bent alhattak és helyben étkezhettek, ezáltal minden energiájukat a teniszre fordíthatták. Eleinte a diákok egy része Bollettieri otthonában lakott, majd idővel egyre nagyobb méretűvé bővült az akadémia, melyet a pénzzel olykor kifejezetten rosszul bánó amerikai edző 1987-ben kénytelen volt eladni az International Management Groupnak. Jól jelzi a teniszközpont hírnevét, hogy Szeles Mónika gyermekként költözött ki Újvidékről az Egyesült Államokba, hogy Bollettierivel dolgozzon, Marija Sarapova kilenc évesen hagyta el Szibériát, a korábbi világelső, Jelena Jankovics 12 évesen Szerbiát, hogy az akadémián fejleszthesse tudását.

A legendás edző kitűnőnek bizonyult a tehetségek felkutatásában, és a modern edzői módszerek kidolgozásában is fontos szerepet töltött be. Az akadémián kívül Andre Agassival külön is foglalkozott, illetve néhány évig Boris Becker edzőjeként tevékenykedett.

Bollettieri radikális eszközöket vetett be, és a teniszt egy sokkal dinamikusabb, fizikálisabb sportággá változtatta. Agassi édesapja emlékezett meg arról, hogy amikor a fia először lépett be az akadémiára, kitűnő volt a szerva-röpte játéka, Bollettieri azonban ezt a tradicionálisabb stílust hamar a fizikai erőn alapuló, sokkal inkább a jó állóképességre épülő teniszre cserélte. Ennek kapcsán kritikák is érték Bollettieri munkásságát, többen hangot adtak annak, hogy az atletizmus némileg kiölte a kreativitást a sportágból, például a női mezőny nagy része hasonló, kemény alapvonali ütésekkel operál, és ez a játék némileg unalmassá teszi a teniszt.

Bollettierinek meg kellett küzdenie azért is, hogy kívülállóként a teniszközeg befogadja. Bevándorlók gyermekeként, a középosztályból sportági kapcsolatok nélkül tört be egy sok más sportághoz képest még mindig zártabb közösségbe, emiatt eleinte többen megkérdőjelezték szakmaiságát, sokan egyenesen sarlatánnak nevezték.

Bollettieri és Agassi 1990-ben (Fotó: John Russell/Getty Images)

Bollettieri módszereit több szempontból is megosztónak lehet nevezni, azt tartották róla, hogy kifejezetten szigorú, katonás stílusban oktatott, különösen a pályafutása elején. A tehetséges fiatal játékosok számára súlyos lemondásokkal, önfegyelemmel és kemény edzések elvégzésével járt, hogy a csúcsra törjenek. Az akadémián együtt készültek, folyamatos figyelemmel követhették egymás fejlődését, ami lehetővé tette az állandó versenyszellem életben tartását, a rivalizálás már kamaszként a játékosokba éghetett.

„Ha győztes akarsz lenni, meg kell fizetned az árát. Semmi sem a véletlen műve. Ha igen, akkor az csak egy egyszeri győzelem. A siker vérről, izzadtságról, könnyekről, frusztráltságról és arról az elhivatottságról szól, amivel eléred mindezt”

 – vallotta meg elveit Bollettieri egy néhány évvel korábbi interjúban.

Marija Sarapova 2015-ben a Financial Times újságírójának betekintést engedett abba, miként zajlott az élet az akadémián.

„Az álmomat éltem. Láttam a nagy bajnokokat, ahogy lejönnek és edzenek. S én minden reggel felkeltem, alig vártam, hogy az ébresztőórám 6:30-kor megszólaljon és mehessek teniszórára.”

Bollettieri többször is kiemelte, bőven akadtak olyan edzők, akik alaposabb ismeretekkel bírtak a teniszről, az a képessége tette őt igazán sikeressé, hogy tudta, miként kell egy adott játékossal bánni.

Az amerikai szakember a teniszen kívül is mozgalmas életet élt. Nyolcszor házasodott, több önéletrajzi könyvet is megjelentetett, és sosem távolodott el a sportág kötelékéből. Környezete elmondása alapján, amíg ereje engedte, tanácsokat adott fiatal játékosoknak, és rendszeresen az edzőpályák környékén mozgolódott.

Kiemelt kép: tennis365.com