Nemrég még az NB I-ben küszködött, ma már válogatott és Bundesliga-góllövő
Magyarországon a Debrecen és a Diósgyőr szurkolóin kívül a legtöbben talán nem is emlékeznek Haris Tabakovic nevére és a teljesítményére, pedig a ma már a bosnyák nemzeti csapatnál is számításba vett ék három szezon alatt negyven mérkőzésen 14 gólt termelt a magyar élvonalban, igaz, az itteni karrierjét alaposan befolyásolta egy keresztszalag-szakadás. Azután már Debrecenben nem számoltak vele, Diósgyőrből pedig különösebb feltűnés nélkül távozott, hogy aztán az osztrák másodosztályban új lendületet adva a karrierjének eljusson a német Bundesligába.
A 194 cm magas Haris Tabakovic bosnyák szülők Svájcban született gyermekeként a Young Boysnál kezdett ismerkedni a labdarúgás alapjaival, ahol kiemelkedően tehetségesnek tűnt, nagy karriert jósoltak neki. Ennek megfelelően végigjárta a helvét utánpótlás-válogatottakat az U18-tól egészen az U21-ig, miközben egyre több játéklehetőséget kapott a Young Boys első csapatában is. Amikor nevelőegyesületénél kicsit nehezebbé vált a helyzete, kölcsönadták a másodosztályban szereplő FC Wilhez, ahol a 2014-2015-ös idényben 25 meccsen 11 gólt ért el. Ezután visszatért a Young Boyshoz, de nem tudta megszilárdítani a helyét a csapatban és végül 2016 elején egy másik nagy együtteshez, a Grasshoppershez szerződött.
A 27-szeres svájci bajnokcsapatnál egyértelműen csődöt mondott, legalábbis a másfél év alatt 34 bajnokin szerzett két gólja erre utal, nem is marasztalták, így 2017 augusztusában kissé meglepő módon Debrecenben jelentették be, mint átigazolási díj nélkül megszerzett új játékost. Ez volt az a nyár, amikor a DVSC épp csak túl volt egy nagy megrázkódtatáson. Leonel Pontes irányításával ugyanis meglegyintette őket a kiesés szele, és az utolsó fordulóban már nem is portugál, hanem a beugró Herczeg András ült a kispadon, amikor Mezőkövesden győzni tudtak a DVTK vendégeként, így kerülték el – akkor még – a totális megszégyenülést. A Lokit korábban a Bajnokok Ligája főtáblájára vezető rutinos szakember maradt is a kispadon és előbb egy ötödik, majd egy harmadik helyet hozott el a hajdúsági drukkereknek. Tabakovic az új éra első teljes szezonjában volt kiváltképp termékeny. A Svájcban leírt csatár 12 gólt szerzett a bajnoki kiírás során, mindezt úgy, hogy a nyolcadik játéknapig tartotta az otthonról hozott gólcsendet, ám akkor valami átkattant nála és elkezdett nagy önbizalommal, a tehetségének megfelelően futballozni. Addigi karrierje legjobb időszakát produkálta, mert ehhez a tucatnyi gólhoz mindössze 20 pályára lépésre volt szüksége (és azon belül is mindössze 1055 játékpercre!), így nem csoda, hogy hamar megkedveltette magát a Hajdúságban.

Amikor már végre összeállt volna a csatár játéka és kilőhetett volna a karrierje, jött a fekete leves: 2018 nyarán egy Balmazújváros elleni edzőmérkőzésen súlyos elülső keresztszalag-szakadást szenvedett, ami miatt márciusig harcképtelen volt és bár az NB III-as tartalékcsapatban visszatért a pályára, a DVSC első csapatában nem volt több mérkőzése. Amikor továbbállt, a Diósgyőr szerződtette, de a Fernando, majd Feczkó Tamás vezette csapatban sem tudott alapemberré válni és 20 meccsen összesen 2 gólig jutott Miskolcon. Igaz, ezek négy pontot értek a kiesés ellen küzdő csapatának, hiszen Újpesten egy 2–0-ra megnyert mérkőzésen talált be, Székesfehérváron pedig kései egyenlítő találatot szerzett (1–1). Ezek után nem is ragaszkodtak hozzá, előbb átadólistára tették, majd 2020 augusztusában felbontották a szerződését.
Ausztriában gólgéppé vált
A csatár magyarországi kalandja tehát nagyrészt felejthetőre sikeredett, és a játékát elnézve időnként az jutott az ember eszébe, hogy ő is csak egy lesz a megannyi légiós közül, aki nagy feltűnést keltve jön, majd „a kertek alatt” távozik. Svájcba nem tudott visszatérni, nem számolt vele senki és Ausztriából is csak egy másodosztályú ajánlat futott be hozzá. Az SV Austria Lustenau látott fantáziát a támadó szerződtetésében, ezt pedig remek játékkal hálálta meg. A kiesőjelölt együttesnél egy duplával mutatkozott be a BW Linz ellen 5–2-re elveszített találkozón, majd szép lassan csapata legnagyobb veszélyforrása lett. 2020 végén volt egy hatmeccses sorozata, amely során minden találkozón a kapuba talált (és még kiosztott három gólpasszt is), a szezon végén pedig 18 góllal zárt, nem kis szerepet vállalva abban, hogy csapata kiharcolta a bennmaradást.

A 2021-2022-es idényt ennél is jobban kezdte: az első két meccsén hat gólt rúgott, közte egy mesternégyest a Lafnitz 4–1-es kiütése során, majd a folytatásban is jöttek a gólok tőle, jobb ütemben, mint korábban bármikor. Csapata bajnok lett, ami nagy előrelépés az előző idény 13. helye után, Tabakovic pedig 27 gólt vállalt magára a menetelés során, amivel gólkirály lett épp azt a Ronivaldót megelőzve, akiről nemrég mi is írtunk. Természetesen a teljesítménye a Lustenaunál tehetősebb klubok érdeklődését is felkeltette, így ő is az osztrák Bundesligába került, de már nem eddigi kenyéradójánál szerepelt, hanem a patinás Austria Wiennél. A fővárosi lila-fehéreknél szerepelni mindig nagy megtiszteltetés, még mostanában is, amikor nincs igazán esélyük címeket nyerni a Sturm Graz, a Red Bull Salzburg és a Rapid Wien mellett, mögött.
Tabakovic az első, kezdőként játszott meccsén betalált a harmadik fordulóban, majd a negyedikben is és bár kisebb sérülésekkel küzdött a szezon során, itt is csapata legmegbízhatóbb gólszerzője lett. Bár sokan féltették tőle, nem égett meg a magasabb osztályban sem, sőt: 29 meccsen elért 17 góljával új állomáshelyén is házi gólkirály lett. Az osztrák bajnokságban csak az osztrák válogatott Guido Burgstaller tudott több gólt szerezni nála (21), a jelenleg a Red Bull Leipziget erősítő szlovén Benjamin Sesko például 16 góllal zárt. Nem volt meglepő ezek után, hogy Nyilasi Tibor egykori klubja nem tudta megtartani őt, és az osztrák fővárosból a német fővárosba tette át a székhelyét, amikor elfogadta a Hertha BSC hívását.
Dárdai Pál csapatából sok minden hiányzott az előző idény előtt (és közben is), az egyik ilyen hiányposzt a befejező csatár volt. Mondhatjuk, hogy ezt sikerült a korábbi DVSC-csatár szerződtetésével orvosolni, ő ugyanis az első berlini szezonjában a Bundesliga 2. társgólkirálya lett a hamburgi Robert Glatzel és a düsseldorfi Hrisztosz Colisz társaságában 22 góllal. Talán elmondhatjuk, hogy jobb csapatot érdemelt volna, mert a Herthának igazából semmi esélye nem volt a feljutásra az idény folyamán – végül ez vezetett Dárdai szezon végi menesztéséhez is –, az más kérdés, hogy a vezetői elvárások milyen kapcsolatban álltak a valósággal.

Az azóta a bosnyák felnőttválogatottban is bemutatkozott hórihorgas támadón legalább jól keresett a Hertha: 500 ezer euróért érkezett az Austriától 2023 nyarán, majd idén augusztusban hárommillióért adták tovább az élvonalbeli Hoffenheimnek. Erre a karrierívre aligha gondolt bárki is annak idején Magyarországon, kicsit mintha könnyen lemondtak volna róla Debrecenben és Diósgyőrben is, különösen a hosszan elhúzódó sérülése után, pedig azóta megmutatta, hogy kész játékosként is képes fejlődni és jobb teljesítményt nyújtani a korábbiaknál.
Most a sinsheimeknél nincs könnyű dolga olyan riválisok mellett, mint a vb-ezüstérmes horvát Andrej Kramaric, a kétszeres német válogatott Mergim Berisha, a korábbi cseh gólkirály, Adam Hlozek vagy a dán válogatott Jacob Bruun Larsen, de pályafutása során annyiszor indult már harmadik-negyedik számú csatárként és annyiszor volt már csere, hogy számára nem újdonság, hogy harcolnia kell a játékidőért. Ennek a harcnak az eredményeként már négy német bajnokin volt pályán és legutóbb, a Bochum ellen megszerezte az első találatát is, annak ellenére, hogy csak tíz percet kapott. (A gólja egyébként edzőmenesztést jelentett a meccsek hajrájában rengetegszer kapituláló vesztes félnél.)
Magyarországon egy langaléta, esetlen tucatlégiós volt, Ausztriában és Németországban egy kíméletlen gólvágó. Nagy kérdés, hogy kik a felelősei annak, hogy ezt a teljesítményt nem az OTP Bank Ligában tudta felszínre hozni a csatár, aki jutalmul Edin Dzekóval és Ermedin Demiroviccsal együtt immár állandó résztvevője a bosnyák válogatott mérkőzéseinek, legutóbb Magyarország ellen is pályára léphetett a Nemzetek Ligájában.
Kiemelt fotó: Alamy