„Ne arról beszéljenek, amiről már 15-20 éve is” – interjú a Stats Perform magyar munkatársával, Karpjuk Gáborral

– Kezdjük az elején. Hogyan kerültél bele a videóelemzés, adatelemzés világába?

– Korábbi egyetemi tanárom, Csáki István közreműködése által elkezdtem önkénteskedni a Szalai László vezette MLSZ Edzőképzési Intézetben. Egyik alkalommal, 2014 decemberében, a Pro licences edzők továbbképzésén – ahol Dárdai Pál is prezentált – volt egy előadás, amely a videóelemzésről és annak fontosságáról szólt. Mindig is érdekelt a sport és a technológia, így elkezdtem autodidakta módon képezni magam az interneten akkor elérhető forrásokból, illetve olyan akkor újnak számító könyvekből, mint a Számháború. A következő szezon során az akkori munkáltatóm, a Vasas Kubala Akadémia vezetése úgy gondolta, elsők között alkalmaznak videóelemzőt, rám esett a választás. Egy szezont követően a magyar válogatott akkori szövetségi kapitánya, Bernd Storck behívott egy próbanapra, amelyet sikeresen abszolváltam. Sűrű évek következtek: dolgoztam azzal az U17-es válogatottal, amely a 2017-es korosztályos Európa-bajnokságon hatodik helyen végzett, és olyan játékosok játszottak benne, mint Csoboth Kevin, Schön Szabolcs és Szoboszlai Dominik, mellette az U19-es, U21-es és a felnőttválogatottnál is szereztem tapasztalatokat, sőt, még az UEFA Pro képzésen is tarthattam előadást. A tanulást a munka mellett sem hanyagoltam el, elvégeztem a Testnevelési Egyetem testnevelő-edzői szakát, rendelkezem UEFA B licenccel is. Utóbbi kimondottan fontosnak bizonyult, mert így egyes edzők és vezetők jobban elismerték a munkámat, jobban adtak a szavamra. Jelenleg egy spanyol egyetem angol nyelvű, labdarúgás specifikus, adatelemzői képzését végzem. Próbálom követni a trendeket, ha lehet, egy lépéssel előrébb járni. Ez napjainkban, a digitális fejlődésnek köszönhetően sokkal könnyebb, mint ezelőtt 10-15 évvel.

– Nem jellemző, hogy egy videóelemzőnek, adatelemzőnek edzői képesítése van. Miért tartottad fontosnak a B licenc megszerzését?

– Hogy mindkét „világ” nyelvét beszéljem, legalábbis megpróbáljak belőle minél többet tudni. Van egy bizonyos akciónyelv a futballszakmában, amit jó, ha ért az ember. Mert egy edzőnek, sportigazgatónak nem biztos, hogy sokat mond az, hogy az ellenfél PPDA-értéke alacsony vagy magas. Le kell fordítani ezt egy másik „nyelvre”. Mondok példát: van egy haladó paraméter, a line breaking pass, ez – a nevéből adódóan – azt mutatja meg, hogy egy játékos hány védekező játékost tud átpasszolni. Ha az ellenfél 4-4-2-ben védekezik, és az egyik belső védőnk a két támadó által alkotott (első) vonalat átpasszolja, és eljut a labda a hatos pozícióban szereplő társáig, akkor kettő embert passzolt át. Ha a feljebb helyezkedő, tízes pozícióban játszó társához juttatja el a labdát, akkor a line breaking pass értéke magasabb lesz. Ezek a számok. Amit ebből érdemes átadni, az az, hogy egy belső védő milyen hatékonyan tudja támogatni a támadást lapos előre (és nem oldalra) irányuló, vertikális passzokkal.

– Ahhoz azért, hogy a két „világ” találkozzon, szükség van egy edukációs folyamatra.

– Fontos igen, hogy lépésről lépésre, egy közös fogalomtár kialakuljon. Egy idő után jó, ha a két fél, az adatelemző és a vezetőedző, sportigazgató már félszavakból érti egymást, köszönhetően a kialakult, közös szókincsnek.

– Mennyire látsz változást, előrelépést e tekintetben Magyarországon? Úgy is kérdezhetném, megértettük-e már az xG, a Field tilt (területdominancia) vagy a line breaking pass jelentőségét?

– Azt látom, hogy egyes szakemberek próbálnak haladni a korral, és aki nem úgy dolgozik sportigazgatóként, hogy még mellette van három pozíciója, hanem tényleg csak a saját munkájáért felel, az jobban érti az adatelemzés, videóelemzés fontosságát. Látok előrelépést és fejlődést, de ez lehetne dinamikusabb. Hogy miért nem az, azt nem tudom, lehet a befogadó közeg vagy az általános futballkultúra hiánya. Az biztos, hogy van lemaradás, modernizálni, frissíteni kellene, ha a nagy általánosságról beszélünk. De tegyük hozzá még egyszer, hogy vannak azért klubok, amik próbálják ilyen téren is követni a nyugati trendeket, és az MLSZ is próbálja segíteni a klubokat, akadémiákat.

– Ez év januárja óta dolgozol a Stats Performnál. Mi a főbb területed, mivel foglalkozol?

– Egy hosszú kiválasztási folyamatot követően kerültem a többek között az Optát, a Scout7-t, vagy a Goal.com-ot is tulajdonló Stats Performhoz, amely a világ egyik, ha nem a legnagyobb sporttechnológiai cége. Három fő szegmensből épül fel: média, szerencsejáték és a PRO. Ez utóbbinak egy szakértői csapatát, a Pro Solutionst erősítem. A legfőbb feladatunk egyes szoftverjeinknek a minél áthatóbb tanulmányozása és fejlesztése, hogy a konzultációink során olyan megoldásokat keressünk az ügyfeleink számára, amelyek a leginkább optimalizálni tudják a munkafolyamataikat a sikeres szereplés érdekében. Emellett bemutatókat és workshopokat tartunk az Egyesült Államoktól Ausztráliáig mindenfelé és szakmai konferenciákon veszünk részt, mint például nemrég a Football Forum Hungaryn, ahol a Bologna FC és a Belga Labdarúgó-szövetség adatelemzőjével volt szerencsém egy közös kerekasztal-beszélgetésen megosztani a gondolataimat. Újonnan pedig egyfajta speciális konzultációt is biztosítunk az érdeklődő ügyfelek számára. Nemrég egy szaúdi klubnak mentem segíteni, januárban pedig Jesús Casasnak, Luis Enrique korábbi barcelonai és spanyol válogatott melletti asszisztensének a stábját erősítettem az iraki válogatottnál az Ázsia-kupán. Utóbbi országban be is járta ez a sztori a sportmédiát, meglehetősen vidám perceket okozott, amilyen posztokat készítettek rólam a helyi sportsajtóban.

– Mit takar a hosszú kiválasztási folyamat?

– Az első kapcsolatfelvétel már évekkel ezelőtt megtörtént, ám akkor még a kelet-közép-európai régióban nem töltött be olyan jelentős szerepet a piacon a Stats Perform, mint most. A következő, a 2024–2025-ös szezontól ugyanis a Stats Perform lesz az U15-től kezdve az U19-es korosztályig az összes kiemelt utánpótlás-bajnokság adatszolgáltatója (az NB III-ban is, ahol a tartalékcsapatok szerepelnek), továbbá az utánpótlás es felnőtt válogatottaké és az első osztályé (OTP Bank Liga) is. Mivel bővült a cég portfóliója, így szükségük volt egy magyarul beszélő, a helyi mellett a regionális es nemzetközi viszonyokat jól ismerő emberre. Volt két interjú, egy általánosabb és egy szakmaibb jellegű, illetve egy intelligenciateszt, amely során 50 kérdés megválaszolására 50 percet kaptam – szövegértés, matematikai, logikai feladványok – természetesen angol nyelven. Ha jól tudom, az állásra 100-an jelentkeztek, abból 30 főt hívtak interjúra és az intelligenciatesztre már csak öten maradtunk. Egy hetet készültem erre a tesztre.

– Mit értesz az alatt, hogy optimalizálni tudják a munkafolyamataikat?

– Bármilyen furcsán is hangzik, de az, hogy egy klub adatokkal dolgozik, nem magától értetődő 2024-ben. És ez nemcsak Magyarországra vagy Közép-Kelet-Európára igaz, Nyugat-Európában sem mindenhol alapvető az adatelemző, videóelemző jelenléte. Továbbá az, hogy valakinek van hozzáférése, riportokat kap, nem minősül adatelemzésnek.

Tervszerű, folyamatos, strukturált munkára van szükség, amely egy hosszabb időszakot ölel fel. Itt is hozok egy példát: ha volt tíz beadása a csapatnak egy mérkőzésen az önmagában se nem jó, se nem rossz. Az a kérdés, hogy milyen az adott klub játékfilozófiája, mert ahhoz lehet viszonyítani. Egyfajta rendszerszintű gondolkodást próbálunk bemutatni a konzultációk alkalmával. Ha van viszonyítási alap, akkor ezt követően tudunk ránézni az adatokra, és tudjuk leszűrni a megfelelő következtetéseket.

– Januárban az iraki válogatottal dolgoztál az Ázsia-kupán. Mi volt a feladatod?

– Elkezdtünk tárgyalni az iraki válogatottal, és felajánlottuk számukra, hogy valaki igény esetén segíti őket az Ázsia-kupán. Végül úgy döntöttek, igénylik a segítségünket. Teljesen értékű stábtagként kezeltek es elsősorban a videóelemzőjükkel, valamint az egyik pályaedzőjükkel voltam kapcsolatban. Az ellenfél feltérképezése volt az elsődlegesen feladatom, azzal a céllal, hogy ne a több tíz oldalas riportokat kelljen az edzői stábnak átnéznie, hanem egy rövid prezentációban mutattam be azt, hogy mi várható az ellenfél részéről a különböző játékfázisokban. Teljesen szabad kezet kaptam. Ezen túl a mérkőzéseken segítettem a válogatott videóelemzőjét, míg ő a kispadon ült, én a lelátóról néztem a mérkőzést, és onnan adtam taktikai visszacsatolásokat. Nagy élmény volt részese lenni annak, hogy Irak 42 év után legyőzte Japánt, ez egy igen nagy eseménynek számított.

– Mennyit és milyen irányba változott az adatelemzés, videóelemzés, amióta belekerültél az iparágba?

– A technológia folyamatos fejlődése a mi szektorunkban is hihetetlen mértékű változásokat eredményezett. A 2010-es években elsősorban „event”, azaz technikai adatok voltak a fókuszban, amelyek csak a labdás eseményekre fókuszáltak, ilyenek a passzok, lövések, cselek és ezek távolsága vagy sikerességének aránya – ezek pár ezer sornyi adatot jelentettek. Ezután jött a ,,tracking”, azaz fizikai és pozíciós adatok vizsgálata, amelynek a relevanciáját leginkább az adta, hogy egy kutatás során kiszámolták, hogy egy játékosnál körülbelül három-öt percet van a labda egy mérkőzés során, így még inkább felértékelődött az idő előrehaladtával a labda nélküli mozgás támadásban és védekezésben egyaránt. Ilyen jellegű adatból több millió sor generálódik minden egyes mérkőzésről. Fontos faktor volt továbbá, hogy az újabb eszközök már jóval magasabb minőségben képesek dolgozni, így a mérések messze precízebbek lettek. Egységnyi felvételből sokkal több és pontosabb információt lehet ma kiszedni, mint 10-15 évvel ezelőtt.

– Milyen területen és hogyan tudnak ebből profitálni a játékosok, stábtagok, hol jelenik meg ennek a gyakorlati haszna?

– Azzal kezdem, hogy végtelenül felgyorsult a futballvilág, az a feszített menetrend, hogy akár háromnaponta meccset játszanak a csapatok, rendkívül lerövidítette a felkészülésre szánható időt. Az alapvető felhasználási területek a mérkőzést követő elemzés (post analysis), az élő elemzés, az ellenfél feltérképezés (opponent scouting) és a játékos-kiválasztás (recruitment). A kiválasztás értelemszerűen csak egyéni szinten történhet meg, míg az előbbi három esetben csapatszinten is lehet analizálni a teljesítményt. A gyakorlati haszon pedig számtalan módon merül fel. Egy játékos tisztában lehet a saját és közvetlen ellenfele gyengeségeivel, amelyet objektív számok és videó is alátámaszt, így jobban fel tud készülni arra, hogy mi várhat rá a következő meccsen. Csapatszinten meg megtudhatjuk, hogy melyek egy adott csapat által jól bejáratott passz-szekvenciák, amelyek által a pálya különböző részein szeretnék megbontani az ellenfeleiket, pontrúgásnál melyik lábbal milyen területbe akarnak beadni, vagy egy tizenegyespárbaj során milyen ütemben fut neki, kivár-e és hova rúgja az ellenfél a labdát. A kiválasztás kapcsán pedig egy scout megszűrheti a saját klubja által képviselt játékfilozófiának megfelelő statisztikák alapján a játékosokat, hogy ezután egy sokkal kisebb listát kelljen végignéznie videón vagy személyesen. Ezzel rengeteg időt és energiát lehet megspórolni, ha megfelelően vannak kialakítva a munkafolyamatok.

– Kérlek, említs erre az esetre is példát.

– Amikor a Vasasnál dolgoztam, Schindler Szabolcs stábjában, akkor észrevettem, hogy több csapat is nagyon túltolódik a labda irányába. Tehát egy szöglet esetén a rövid oldalt telítik meg a védők, és egy egyszerű leforgással létre lehet hozni a hosszú oldalon egy három-négy méter átmérőjű üresen területet. Erre voltak variációink, és így több gólt is szereztünk pontrúgásból.

– Hogyan látod, miért van, volt ellenszenv az adatok használatával kapcsolatban a futballban?

– Sokan az adatelemzők közül nem a sportból érkeznek, mint én, hanem inkább IT, matematikai, vagy egyéb tudományos tudás van mögöttük. Ezek az emberek nem feltétlenül tudják minden esetben azt a kontextust és akciónyelvet alkalmazni, amit egy átlagos labdarúgó vagy edző megért.

Fontos, hogy a megfelelő személyekkel a releváns információkat osszuk meg az optimális időpontban, mivel rossz kommunikáció esetén félreértések és rossz konklúziók születhetnek, mint amikor a világ akkori egyik legjobb belső védőjét Jaap Stamot eladta Sir Alex Ferguson, mivel azt látta, hogy gyengék voltak a párharcmutatói – csak éppen azt nem vette figyelembe a klub, hogy ez azért történt, mert jobban ismerte az ellenfeleit és jobb helyezkedéssel, megelőző szereléssel, vagy lesre állítással sikerült semlegesíteni a csatárokat. Ahogy korábban említettem, a kontextus a kulcs.

– Mit látsz a legnagyobb félreértésnek az edzők és az adatelemzők közötti kapcsolatban?

– Az edzők alapvetően – amikor adatokkal találkoznak –, azt a saját szubjektív megítélésük, saját konklúziójuk alátámasztására használják. Az adat pedig egy objektív dolog. Ez már egy potenciális gyújtópont lehet: találkozik az objektív és a szubjektív világ. Ha a scoutingot vesszük alapul, akkor érdemes nem kizárólag a játékos ügynökére hallgatni. Hiába ajánl a klubnak egy magas, erős, gyors támadót, mindig érdemes ezt kontextusba helyezni, objektívan vizsgálni: mihez képest gyors vagy erős? Továbbá, egy játékosról nem szabad egy-egy mérkőzés alapján véleményt alkotni, érdemes hosszabb időintervallumot vizsgálni, és akkor sokkal pontosabb képet kapunk a játékos átlagos teljesítményéről, és ezzel limitáljuk a felsülés lehetőségét.

– Mik azok a statisztikák, mutatók, amiket érdemesebb lenne használni az egyes, széles közvélemény számára készült elemzésekben, műsorokban?

– Emlékszem, hogy itthon az xG nagy ellenérzéseket váltott ki az általános közvéleményben. Mondjuk ezen annyira nem csodálkoztam, mert minden második mondatban elhangzott, így nagyon erőltetetten hatott rám is – képzelhetjük, akkor, hogy egy átlagos szurkoló hogyan érezhette magát. De nagyon fontosnak tartom, hogy próbáljuk edukálni a globális futballtársadalmat. Mert a szurkolók egyre nagyobb része tudja, a labdarúgás több annál, hogy 11 ember 11 ember ellen játszik. Tudják, hogy vannak sokkal bonyolultabb összefüggések a játékban. Az elemzőműsorokból hiányolom, hogy ne arról beszéljenek, amiről már 15-20 éve is, hanem keressék az ok-okozati összefüggéseket, támasszák azokat alá adatokkal, mutassanak be egy-két releváns példát videóklip formájában. Sokkal mélyebben és komplexebben lehetne bemutatni egy-egy csapat játékát, valamint az esetleges problémáit, hullámvölgyének okait.

A képek forrása: Karpjuk Gábor