Melyik öt távozó hagyja maga után a legnagyobb űrt az NB I-ben?

Marquinhos (Ferencváros)

Hiába találunk Tosin Kehinde, Owusu Kwabena és Virgil Misidjan személyében három balszélsőt is a Fradi keretében, mégis előfordult már nem egy ízben, hogy Mohamed Ali Ben Romdannak kellett elfoglalni a Marquinhos távozása által megüresedett pozíciót. Talán ez a legszemléletesebb példája annak, hogy egyelőre mennyire nem sikerült megtalálni a brazil szélső utódját.

Nem véletlenül jelent ez kihívást Pascal Jansennek, ugyanis Marquinhos a tavalyi idényben 14 gólban vállalt szerepet csak az NB I-ben, emellett Horváth Krisztofer mögött Driton Camajjal holtversenyben ő kísérletezett a legtöbb csellel (191), nem is rossz hatékonysággal (53,9%). Tehát olyan játékosra lenne szüksége a Ferencvárosnak, aki stabilan szállítja a gólokat, gólpasszokat, emellett képes cselekkel bontani a szélességi területben és még a labda elleni játékban is a csapat hasznára tud válni.

Tóth Balázs (Fehérvár)

Az immár 27 éves kapust, Tóth Balázst egy évvel ezelőtt vette kölcsön a Puskás Akadémiától a Fehérvár, majd a nyár elején félmillió euró ellenében szerezte meg véglegesen a játékjogát, hogy aztán néhány nappal később – 1,2 millió euróért cserébe – továbbálljon az angol másodosztályban szereplő Blackburn Rovershez. A koronázóvárosból rengeteg játékos távozott a nyár folyamán, de a legnagyobb veszteség – sportszakmai értelemben természetesen – kétségtelenül Tóth távozása. A Wyscout adatai szerint az OTP Bank Liga 2023-2024-es kiírásában 10,52 góltól mentette meg a csapatát, ami Európában is párját ritkította. Nincs tehát abban különösebb meglepetés, hogy a válogatott kerettag kapusra lecsapott egy nagy múltú angol klub.

Antonio Mance (Zalaegerszeg)

A Zalaegerszeg kapcsán égető kérdésként kerül elő az új szezon elején, hogy ki fog gólt rúgni, hiszen az elmúlt szezon góllövőlistáján második helyen végző Antonio Mance 700 ezer euró ellenében Katarba igazolt. A horvát támadó a 15 gólja mellett 3 gólpasszt is kiosztott, ami azt jelenti, hogy minden harmadik ZTE-gólban – befejezőként vagy előkészítőként – közreműködött. E mellett a csapat játékában is fontos szerepet töltött be, hiszen a kontratámadásoknál néha egyszemélyes hadseregként funkcionált, máskor pedig precízen készítette le a rá feljátszott labdákat. Egy igazi gólvágó még komolyan hiányozhat Zalaegerszegről, ugyanakkor azt is be kell látni, hogy a magyar csapatok előtt inkább ez az út ígérkezik hosszabb távon járhatónak, olcsón igazolni és drágábban továbbadni. Mance esetében ezt tökéletesen hajtották végre Sallói Istvánék.

Szappanos Péter (Paks)

Tóth Balázs mellett Szappanos Péter az a másik kapus az NB I-ben, aki egészen elképesztő mennyiségű góltól kímélte meg az előző szezon során a csapata kapuját. Az ő esetében ez a szám egészen pontosan 6,25, ami konkrétan a negyedik hely és az ezüstérem közötti különbséget jelentette a Paks számára. Ugyan a Transfermarkt portálon még nem elérhető az egyszeres válogatott kapuvédőért fizetett átigazolási díj, ám abból kiindulva, hogy Szaúd-Arábiába szerződött, vélhetően busás összeg ütötte az atomvárosiak markát.

Horváth Krisztofer (Kecskemét)

Ami a Zalaegerszegnek a góllövésben Mance volt, az volt Horváth Krisztofer a Kecskemétnek a támadóharmadba jutásban és az előkészítésekben. Az NB I legtöbbet cselező játékosa holtversenyben a harmadik helyen zárt a kanadai táblázaton, így 16 pont távozott vele egyetemben. Már most látszik, hogy a Kecskemét mennyire szenved a hiányától, hiszen Horváth egy személyben rengeteg funkciót töltött be. Képes volt előrecipelni a labdát, cselekkel levenni néhány védőt, jeleskedett az előkészítésekben és magabiztosan értékesítette a tizenegyeseket is. De mivel a KTE modellje a fiatalok felépítésén és továbbadásán alapul, valamint NB I-es szinten is szerényebb anyagi lehetőségeik vannak, szóba sem kerülhetett, hogy a Torinótól véglegesen megszerezzék. Így viszont nem maradt más megoldás, mint helyettesíteni őt, ám a jelenlegi keretben nincs olyan játékos, akinek a várható teljesítményének minősége akár csak meg is közelítené az Újpest egyik, ha nem a legnagyobb nyári fogásáét.

Az NB I-ből idén nyáron hat olyan játékos is távozott, akiért legalább egymillió eurót fizetett az új klubja. Ez és a csapatok összesített egyenlege is pozitív irányban mozdult el az elmúlt évekhez képest, ez remek hír. Ám az is tény, hogy nem mindenhol volt felhőtlen ez az időszak, hiszen több csapatnál is a távozó húzóemberek pótlásával a szinten tartás biztosítása vette el a fókuszt, ezek az együttesek kevesebb figyelmet tudtak szentelni az érdemi erősítésre.