Hubai Gábor (1991-2025) szerzőtársunk emlékére
2025. május 17-én tragikus hirtelenséggel elhunyt munkatársunk, Hubai Gábor. Gallwitz Gábor megemlékezése szerzőtársként és barátként.
Hubai Gábor (1991-2025)
2021 májusában küldte el első cikkét szerkesztőségünknek – egy részletes elemzést a Budapest Honvéd szezonjáról. Már az első írásából érződött, hogy különleges szemlélettel közelít a sporthoz. Nem telt el sok idő, és Gábor a Büntető.com egyik legaktívabb szerzőjévé vált; 2022-től pedig már fő munkatársként segítette lapunk fejlődését.
Az elmúlt években a magyar futball rovatunk meghatározó alakja lett. Hétről hétre következetesen és szenvedéllyel reflektált a hazai labdarúgás eseményeire. Emellett rendszeresen foglalkozott a magyar válogatottal, a külföldön játszó légiósokkal, és külön figyelmet szentelt a női labdarúgásnak és a női kosárlabdának is – ezek számára szívügyek voltak.
Különösen büszke volt arra, hogy hosszú évek után ő készíthetett elsőként portréinterjút Komán Vladimírrel Magyarországon. Emlékét mindig őrizni fogjuk, lapunk számára örök marad.
Drága Drusza!
Én ezt egyszerűen nem akarom elhinni! Csak telnek az órák, de mintha megállt volna az idő abban a percben, amikor megtudtam, hogy már nem vagy. Mi az, hogy nem vagy? Egy frászkarikát, tiltakozom és tüntetek minden idegszálammal a múlandóság ellen, üvöltök magamban fel és alá, de csendre int a megrendültség, és csendre intesz Te magad is. Te, aki annyiszor küzdötted magad vissza a mélyből, s elsőre még a kaszásnak is ajtót mutattál, most egy szolid, huncut mosoly kíséretében intesz nyugalomra, és a rád jellemző végtelen bölcsességgel csak annyit mondasz: lépjünk szépen tovább!
Bár a sors méltatlanul keveset cimborált veled, Te annál jobb voltál a világhoz, mindig szeretettel fordultál mindenkihez, mindig lehetett számítani Rád. Egy nagybetűs igaz EMBER, egyre embertelenebb korunkban. És persze elsőrangú sportújságíró! Tudom ezt most szemlesütve hárítanád, szerénységed mögül pironkodva, de szemernyi kétséged se legyen, a legjobbak közé tartozol! Munkásságod a legfontosabb szerzői erények fémjelzik: felkészültség, kidolgozottság, közérthetőség, letisztult és gördülékeny fogalmazásmód, egyenletes minőség.
Tanárnak készültél, de bárminemű hivatalos cím és titulus nélkül is az voltál! Minden olvasód tanulhatott ismeret- és részletgazdag cikkeid sokaságából, mi, a szerzőtársaid pedig rendre hozzád fordultunk, ha valamit nem tudtunk, vagy valamire nem emlékeztünk a honi labdarúgást illetően, mert ebben a témában nem létezett kérdés, amire ne tudtad volna a választ! A magyar futball egyik legkiválóbb szakértője, és alighanem egyik legnagyobb rajongója is voltál, tűzön és vízen, mennyen és poklon át, rendíthetetlenül szolgáltad, kritizáltad és hazafiasan szeretted, példás cikkek tucatjain és egy egész – fájdalmasan rövid – életen keresztül.
Tiszta szívvel, hideg fejjel, lelkesen és derűsen dolgoztál, az írás nem pusztán hivatásod volt, hanem a szenvedélyed és mentsvárad is egyben, az írásaidban voltál otthon, és a leginkább önmagad – miként a legtöbb igazi tollforgató. Ez a Te örökséged.
Isten Veled!
----------------
Hubai Gábort ITT jobban megismerheted, szerzői oldalát pedig ITT érheted el.
Szerző
