Fájdalmas úton lettek a horvátok a tizenegyesek specialistái

A Luka Mordic-féle horvát válogatott háromból három tizenegyes-párbajt nyert meg eddig a világbajnokságokon, ami aligha a véletlen műve, és ez a fajta tudás a jövő évi Európa-bajnokságon is sokat érhet még. Ám mielőtt megnézzük alaposabban, hogyan csinálják a dél szomszédok, fel kell elevenítenünk a 2008-as elpuskázott lehetőségüket.

Már az akkori Eb-n is ott volt a keretben az aranylabdás Modric (mellette pedig olyan szintű játékosok, mint például Ivan Rakitic), és az éremszerzés küszöbén, vagy már szinte azon is túl buktak el. A törökök elleni negyeddöntőben a 119. percben szereztek vezetést, ám aztán három perc múlva egyenlített az ellenfél, amely ezzel egyértelműen mentális fölénybe került a szétlövésre (a 2022-es Brazília–Horvátország vb-negyeddöntőn éppen az ellenkezője történt, és déli szomszédaink profitáltak belőle, de erről majd később még lesz szó).

Ami a 2008-as Eb-t illeti, a Törökország elleni majdnem megnyert hosszabbítást katasztrofális délszláv tizenegyesek követték, egyetlen lövésük talált a kapuba, többek között Modric és Rakitic is rontott, így 3–1-re elveszítették a párbajt.

Tíz évvel később, az oroszországi világbajnokságon a csoportjukat hibátlanul megnyerve a könnyebb ágra kerültek, ám az egyenes kieséses szakaszban a rendes játékidőben egyetlen meccset sem tudtak megnyerni. Mégis a döntőig meneteltek.

Mindjárt a dánok elleni nyolcaddöntőben is ők számítottak egyértelmű esélyesnek, Modric a hosszabbításban elvégzett tizenegyessel el is dönthette volna a továbbjutás kérdését. A folytatásra előretekintve már ez a kísérlet is tanulságos.

Kasper Schmeichel a jelek szerint remekül felkészült az ellenfélből, kinézte a horvát lövőkből, hogy többségükben nem a sablonos megoldást (jobb lábbal laposan vagy félmagasan a kapu jobb oldala felé) választják – és igaza lett. A szétlövéssel együtt összesen három tizenegyest fogott meg a hatból, ez alapján nagyon megérdemelte volna a negyeddöntőt. Ám amit a védéseivel felépített, azt a saját csapattársai rombolták le, akik viszont előszeretettel lövöldöztek ugyanoda Danijel Subasicnak – kettőt innen szedett ki a hálóőr.

Az ötödik párban viszont már érezte Subasic, hogy váltania kell. Ezzel együtt nem elsősorban rajta múlt, hanem Nicolai Jörgensenen, aki szintén helyesen gondolkodott, csak nem fért bele egy kis technikai hiba sem. Ugyanúgy középre akarta rúgni a labdát, mint Modric (mármint a szétlövésben), ami nagyon kockázatosnak tűnő, de meglepően sikeres megoldás. Ám csak akkor működik, ha a labda tényleg pont középre megy… Jörgensen ebben rontott, Subasic el sem tudott ugrani előle. (Szemben Paulo Dybala kísérletével a legutóbbi vb-döntőn, amikor Hugo Lloris lábától néhány centire talált utat a hálóba.)

(Forrás: BBC)

Horvátország fordulóról fordulóra mutatta meg a lelkierejét, hiszen az Oroszország elleni szétlövés közvetlen előzményei sem feltétlenül mellettük szóltak. Miután a játék során 1–0-s hátrányból fordítottak, a hosszabbításban ismét nagyon közel álltak a győzelemhez, a házigazda a 115. percben egyenlített.

Az előzményekhez persze az is hozzátartozik, hogy az oroszok is tizenegyes-párbajjal jutottak túl a nyolcaddöntőn, konkrétan az aranyesélyes spanyolokon, így az erőviszonyokhoz képest már a negyeddöntőbe jutással is túlteljesítettek, megszabadulhattak volna a lelki tehertől. Ehhez képest a horvátok elleni szétlövésben bemutattak két bűnrossz kísérletet – de még ez is majdnem belefért. A majdnemet Modric lövése jelentette, ő laposan keresztbe lőtte a labdát, nem is helyezte eléggé, Igor Akinfejev eltalálta az irányt, akárcsak Mateo Kovacic esetében. Akkor egy kifejezetten nagy bravúrt mutatott be, most viszont a kesztyűjéről a kapufa belső részére vágódott a labda.

Mindjárt az első próbálkozás, Fjodor Szmolové pedig felvet egy újabb kérdést: van-e értelme panenkázni, ha a rúgó játékos nem középre nyesi a labdát, így a kapus – ha jó oldalt választott –, simán fel tud nyúlni érte.

És persze még valami: a tíz jobblábas lövőből heten választották a kapu jobb oldalát (vesd össze az argentinok sikereit, illetve Emiliano Martínez és Fabien Barthez tizenegyesölő taktikáját bemutató összeállításunkkal).

Még ennél is nagyobb dráma íródott a 2022-es vb-negyeddöntőben. Horvátország a négy évvel korábbihoz képest szerényebb összeállításban, szerényebb formában és elvileg szerény esélyekkel – de annál elszántabban – száll szembe a csúcsfavorit Brazíliával. A dél-amerikai együttes erre a világbajnokságra elővette végre az igazi brazil futballt, de Dominik Livakovic kapussal 105 percig nem bírt. Majd amikor már-már ünnepelhetett volna, a 117. percben a horvátok az első kapura tartó lövésükkel egyenlítettek.

(Forrás: Le Monde)

A fent összefoglalt 120 perc után a tizenegyes-párbajra épp úgy omlott össze Brazília, mint a 2008-as Eb-negyeddöntőn Horvátország. Tizenöt éve Modric és Rakitic – huszonkét, illetve húszévesen – ugyanúgy rontott, mint tavaly Rodrygo, huszonegy esztendősen. Klubtársa, Luka Modric atyai szeretettel vigasztalta.

A jobblábasok nagy többsége ennél a szétlövésnél is a kapu jobb oldalát vette célba (5 lövés a jobb sarokba, 1 a balba), de legalább ilyen érdekes, hogy az első két horvát lövő – Nikola Vlasic és Lovro Majer – ugyanúgy a kapu közepét választotta, mint négy évvel korábban Modric a dánok elleni második tizenegyesénél. És minthogy a kivitelezés is tökéletes lett, Horvátország újra elődöntőbe került, végül pedig ismét egy gyönyörű éremmel térhetett haza.

Kiemelt fotó: AP News