Ennyit keres egy UFC-bunyós forintosítva. Megéri?

Az érzékletesség kedvéért következzék két pillanatkép. Cheyanne Buys, az Ultimate Fighting Championship (UFC) szalmasúlyú női harcosa az egyik, 2021 júliusában rendezett gálán elnyerte a Performance of the Night, azaz a gála legjobb teljesítménye díjat. Ez még önmagában nem lenne figyelemre méltó. Az azonban, hogy a hírt megtudva térdre ereszkedve sírt az öltözőben, már inkább, főleg mivel felvétel is készült róla. A gálát követő interjú során ugyanis kiderült, hogy a debütáló Cheyanne eladta a házát(!), és kölcsönt vett fel, hogy követhesse az álmait. A meccsért és a győzelemért összesen kapott 20 000 dollár pedig semmire sem lett volna elég önmagában, az 50 000 dolláros bónusz tehát életmentőnek bizonyult. „Egész életemben csóró voltam, amiért ezt a sportot választottam. De annyira megéri, mert imádom!” – nyilatkozott. De biztos, hogy más is így látja ezt?

Jared Cannonier, az UFC középsúlyú divíziójának magasan rangsorolt harcosa szintén 2021-ben mondta el az egyik meccse után, hogy csóró, ezért mihamarabb vissza akar térni a ketrecbe. Az akkoriban a harmadik helyen rangsorolt kihívó egy sérülés miatt 10 hónapra partvonalra került, így hiába tartozott a jobban megfizetett bunyósok közé, így is szorult helyzetbe került. És nem azért, mert sportkocsikra verte volna el a fizetését, hanem mert a rengeteg költség nagyon hamar elolvasztja a meccsekért kapott pénzösszegeket, hacsak nem a nagy sztárok közé tartozik az ember.

A fenti két példa cseppet sem tartozik a kivételes esetek közé. A sportág rajongói számára nem újdonság, hogy az UFC nagyon alulfizeti a bunyósai nagy részét, de hogy mennyire, az így is meghökkentő. Az alsóbb fizetési kategóriába tartozó harcosok jó része mellékállásokkal egészíti ki a keresetét, és hogy ez miért szükséges, az a nemsokára felvázolt számok fényében hamarosan érthető lesz.

Az UFC nem karrier, hanem lehetőség…

Az UFC elnöke, Dana White ezt válaszolta, amikor egy újságíró egy kérdésben a harcosok keresetét firtatta. A UFC a bevételei jóval kisebb részét, mintegy 18%-át fordítja a bérekre, míg a nagy amerikai ligák, például az NBA vagy az NFL a bevételeinek mintegy felét kifizeti a játékosainak. A garantált minimumfizetésről nem is beszélve: az NFL-nél például 795 000 dollár volt a minimum kereset idén. Ez a játékosok érdekeit érvényesítő szakszervezetnek köszönhető – a bunyósoknak pedig nincs ilyen, és az UFC mindent megtesz annak érdekében, hogy ne is legyen. (Az alvállalkozónak számító, ám mégis alkalmazottként kezelt UFC-bunyósok helyzetéről egy korábbi cikkünkben is szó esett).

A UFC elnöke, Dana White (Fotó: Sports Illustrated)

A fizetési struktúra is ennek megfelelően van kialakítva: a tápláléklánc alján lévő harcosok fillérekért bunyóznak, míg a közönségkedvencnek számító nagyobb nevek azért nagyon szépen megélnek a meccspénzeikből. Na de mennyi is az annyi?

A dollármillióktól a magyar átlagkeresetig

Kezdjük azzal, hogy az UFC-ben az alábbiakból áll össze a fizetés:

●     A meccspénz („show money”): a mérkőzésen való részvételért kapott összeg

●     A győzelemért kapott pénz („win money”): ennek az összege általában megegyezik a meccspénz összegével

●     A bónuszok: az UFC-nél az alábbi díjakat osztják ki minden gálán, ezek járnak bizonyos plusz anyagi juttatással is

A gála meccse (Fight of the Night)

A gála legjobb teljesítménye (Performance of the Night)

A gála legszebb kiütése (Knockout of the Night)

A gála legszebb submission-je, azaz feladásra kényszerítése például fojtással (Submission of the Night)

●     A mezszponzorációért kapott összeg

●     a „Locker room bonus”: egyéni alapon kialkudott juttatás, általában a menőbb harcosok szerződéseiben már szerepel ilyen kitétel

●     a PPV-pontokból kapott részesedés: a Pay-Per-View gáláknál a főmérkőzést vívó sztárok, illetve a legnagyobb nevek a szerződésük alapján bizonyos százalékot kapnak a gála bevételeiből

Na és pontosan mekkora összegekről beszélünk? Az UFC-ben a show money és a win money a legalsó kereseti kategóriában általában 10-12 000 dollár, azaz ha nyer a bunyós, ennek a dupláját szerzi meg egy este folyamán.

A közepesen nagy neveknél már több tíz-, akár százezer dolláros összegekről beszélünk, a legismertebb sportolóknál pedig az egymillió dollárt is karcolhatja vagy meg is haladhatja egy-egy alkalommal az ebből a két kategóriából megkeresett pénz.

A bónuszok az UFC-ben már régóta 50 000 dollárt jelentenek, a Venum által fizetett mezszponzoráció pedig meccsenként 4000 dollárnál kezdődik, ám a legtöbbször ennél is kevesebb, egy-kétezer dollár. Ez azért is szomorú, mert amíg az UFC nem szerződött le először a Reebokkal, majd utána a Venummal, a harcosok saját szponzorokat tüntethettek fel a mezükön, illetve a bevonuláskor viselt öltözéken. Ezzel az összeggel pedig szépen ki tudták egészíteni az olykor igencsak soványka fizetésüket. Az új rendszerben ennek már csak a töredéke kerül a bunyósok zsebébe, korábban több esetben a szponzori pénz 20-25 000 dollárt is kitett.

A locker room bónusz, illetve a PPV-pontok után járó összeg nem publikus, így arra nem lehet konkrét számokat, százalékokat mondani, de nem valószínű, hogy meghaladná a show money és a win money összegét.

Matekozzunk!

És akkor nézzük meg azt, hogy mennyit érnek a fenti fizetések. Következzék még néhány összeg és százalék. Természetesen ezek nem pontos, hanem közelítőleges összegek, de nagyjából ezekkel érdemes kalkulálni.

●     a meccspénzek összege bruttóban értendő, amiből lejön kb. 30% adó;

●     e mellett az edzőterem és az edzők elkérik a pénz 10-15%-át;

●     a menedzser szintén lecsíp10-20%-ot lecsíp;

●     és ezen felül vannak még extra költségek: orvosi vizsgálat (legyen mondjuk meccsenként 500 dollár), illetve a harcos stábjának utaztatása, ellátása és az edzőtábor költségeinek fedezése (ez legyen mondjuk 1000 dollár).

A fentiek alapján, ha egy kezdő UFC-harcos megnyer egy meccset, akkor a következő a matek:

●     Win money (10 000 dollár) + show money (10 000 dollár) + szponzoráció (4000 dollár)

Azaz a bunyós kap 24 000 dollárt egy győztes meccsért.

●     ebből lejön az adó miatt 8000 dollár;

●     a csapat és az edzők költsége 2400 dollár (10%);

●     a menedzser is elkér 4800 dollárt (20%);

●     A költségekre pedig elmegy további 1500 dollár.

Azaz a nap végén marad 7300 dollárod, ha nyertél. Ha nem, akkor meg 4100 dollár a vége. Mennyit is jelent ez éves szinten? Nos, egy harcos évi két-három meccset szokott vállalni.

Tegyük fel, hogy egy most bemutatkozó újonc három meccset játszik le egy évben, ebből kettőt megnyer. Ez a fenti kalkuláció alapján azt jelenti, hogy évente nettó 18 700 dollárt keres. Csak a miheztartás végett: az Egyesült Államokban a közoktatásban dolgozó tanárok átlagosan bruttó 58 000, a mérnökök pedig 107 000 dollárt keresnek, ez nettósítva 40 600, illetve 74 900 dollár...

És mit jelent ez forintra átszámolva?

Az évi nettó kereset, azaz a 18 700 dollár a jelenlegi árfolyamon átváltva körülbelül 6 770 000 forint. Nos, ez havonta nettó 565 000 forintot jelent, ami finoman szólva sem nagy összeg. A magyar átlagkereset tavaly 393 000 forint volt, azaz ha valaki három helyett csak kettőt meccselt, ott van, ahol egy átlag magyar. És ebből a fizetésből az Egyesült Államokban kellene megélni… Ha innen nézzük, nem csoda, hogy sokan másodállást vállalnak.

Most pedig csináljunk egy tágabb összehasonlítást, nézzük meg, mi a helyzet a jobb nevű bunyósoknál. Lássuk, hogy mennyit keresett egy felső, egy középső és egy alsó kategóriába tartozó ketrecharcos a UFC idén februárban rendezett 298-as gáláján:

●     Alexander Volkanovski, korábbi pehelysúlyú bajnok: 750 000 dollár (show money + PPV, illetve locker room bónuszok) – kb. 1 000 000 dollár

●     Ian Garry, a 7. számú váltósúlyú kihívó: 110 000 dollár (win + show money)

●     Josh Quinlan, rangsorolatlan váltósúlyú kihívó: 12 000 dollár

Alexander Volkanovski az Ilia Topuria elleni címmeccs előtt (Fotó: Eurosport)

Volkanovski az egyik legnagyobb név a sportágban, Ian Garry pedig egy nagyszájú, feltörekvő ír bunyós, aki Conor McGregor nyomán a dumájával is akar érvényesülni, és jelenleg a közepesen megfizetett harcosok közé tartozik.

Ha gyorsan kiszámoljuk, mennyit kereshet évente Volkanovski és Garry, itt már azért más számok jönnek ki. Feltéve, hogy évente kétszer lépnek ketrecbe, és szintén kb. 40% marad a zsebükben, Volkanovski nagyjából évi egymillió dollárt, azaz 360 millió forintot, Garry pedig 24 millió forintot keres.

Ebből jól látszik, hogy a nagyobb neveknek azért van mit a tejbe aprítaniuk. A középkategóriás bunyósok nagy vonalakban ki tudnak jönni a pénzükből, még ha azt nem is mondhatjuk, hogy a fizetésük tükrözi, hogy a világ élvonalába tartozó sportolók. A 10-20 000 dollárokért verekedő név nélküli harcosok viszont hihetetlenül alul vannak fizetve, és egy szakszervezet megalakítása nélkül kevés esély van arra, hogy ez a helyzet változzon.

És a kockázatok?

A fentieket árnyalja, hogy ahhoz, hogy valaki jól keressen az UFC-ben, előbb végig kell járnia a szamárlétrát. Amikor pedig eljutott az elérhető legmagasabb szintre és fizetési kategóriába, jó eséllyel már csak pár éve arra, hogy igazán jól keressen. Egy sérülés pedig bármikor közbejöhet, ami nemcsak a következő meccset (és csekket) tolja későbbre, hanem extra rehabilitációs költségeket is magával hoz. Amiket a UFC nem fizet ki…

Ha ehhez hozzávesszük, hogy milyen nagy egészségügyi kockázatnak teszik ki magukat, még arcpirítóbb az összeg, amit egy átlagos bunyós keres. Korábban írtunk a krónikus traumás enkefalopátiáról, amely az agyat ért ismétlődő ütések hatására alakulhat ki. A sorozatos agyrázkódások és kisebb ütések hatására kialakuló kór a demencia egy fajtája, amely hosszú éveket vehet el egy bunyós életéből. Egy harcos tehát nemcsak azt kockáztatja, hogy a nagyobb sikerek hiányában épp, hogy csak kijön a pénzéből (vagy adósságokba keveredik, ami gyakori), hanem azt is, hogy rövidebb élete lesz az átlagosnál. Ennek fényében pedig kifejezetten könyörtelen a UFC üzleti gyakorlata: ha már az egyszeri bunyós ekkora egészségügyi kockázatot vállal a nézők szórakoztatása érdekében, az lenne a minimum, hogy egy karrier végén legalább biztos lehet benne, hogy anyagilag megtalálja a számításait és a gyerekeinek is hátra tud hagyni valamit. De az UFC nem így látja ezt: a promóció ugyanis – az első számú képviselője saját bevallása alapján – nem karriert, hanem csak egy lehetőséget kínál a bunyósoknak… És ez sajnos pontosan így igaz.

Kiemelt fotó: Marca