Elfogyott az erő, elmúlt az esély – könnyedén nyert a Liverpool Lipcsében
Darwin Núnez 27. percben szerzett góljával Arne Slot csapata ismét diadalmaskodott a Bajnokok Ligájában. A Liverpool szinte végig kézben tartotta a mérkőzést, az RB Leipzig csupán alkalmanként tudta átvenni az irányítást. Marco Rose egy nagyon intenzív letámadással igyekezett meglepetést okozni, amit csak rövid ideig tudtak alkalmazni. A folyamatosan fáradó lipcsei játékosok egyre kevésbé tudták feltartóztatni az ellenfelet, így a Liverpool percről percre biztosabb lehetett a győzelemben.
Az újfajta lebonyolítású Bajnokok Ligájában eddig nem volt szerencsés az RB Leipzig. A németek az első fordulóban a 90. percben kapott góllal veszítettek az Atlético Madrid otthonában (2–1), majd a második meccsen hazai pályán 2–1-es vezetésről és emberelőnyből szenvedtek vereséget a Juventustól (2–3). Velük ellentétben a Liverpool nagyon jól kezdte a BL-szezont. Először hátrányból fordítva verték meg magabiztosan az AC Milant idegenben (1–3), itt Szoboszlai Dominik szerezte a vörösök harmadik, döntő jelentőségű gólját. Két héttel később újabb olasz csapattal, a Bolognával mérkőztek meg, ezúttal hazai pályán. Alexis Mac Allister és Mohamed Szalah találataival újból nyerni tudtak, ezúttal 2–0-ra.
A találkozóra mindkét csapat jó hétvégi előzményekkel érkezhetett, a Lipcse idegenben győzte le a Mainz alakulatát, míg a Liverpool rangadót nyert a Chelsea-vel szemben.
Máshogy is alakulhatott volna a mérkőzés
Marco Rose csapata több rövidebb periódusban nagyon intenzíven presszingelt. A lipcseiek terve az volt, hogy meglepetésszerűen magasan és agresszíven támadják le a Liverpool játékosait.
A Leipzig egy teljes mértékben emberorientált, 4–4–2-es védekezést választott. Minden ellenfelet végig nyomás alatt tartottak. Megpróbálták elérni azt, hogy a Liverpool már a saját kapuja előtt hibázzon a labdakihozatal során. Eleinte 4–2-es alakzatban építkezett Slot csapata. Az, hogy a lipcseiek egy az egy ellen mindenkit letámadtak, jelentős kockázattal járt. A két hatos, Amadou Haidara és Arthur Vermeeren egyaránt részt vett a letámadásban, ők helyezték nyomás alá a két mélyen helyezkedő liverpooli középpályást, legtöbbször Ryan Gravenberchet és Mac Allistert. Amíg az elöl letámadó hat játékos a liverpooli védőharmadban próbált labdát szerezni, addig a négyfős német hátvédsor egy négy a négy elleni szituációba került a magasan helyezkedő angolokkal szemben a félpálya környékén. Rose tudta, ahogy fáradnak a játékosai és lankad a figyelmük, úgy vállalnak egyre nagyobb kockázatot. Amennyiben nem tudtak magasan kellő nyomást helyezni a Liverpoolra, az ellenfél meg tudta játszani az elöl helyezkedő támadóit, akik bármely pillanatban képesek voltak szétcincálni a lipcsei hátsó sort.
A Leipzig csak rövid ideig tudott ilyen magas intenzitással letámadni, de igaz az is, hogy ilyenkor nagyon meg tudták zavarni a Liverpoolt. A nagy nyomás többször azt eredményezte, hogy Slot játékosainak pillanatok alatt kellett vagy kellett volna jó döntést hozni. A büntetőterület közelében pár alkalommal hibáztak is a labdakihozatal során a liverpooliak. A Lipcse labdát szerzett, majd gyorsan támadásba lendült. A hat a hat elleni magas védekezés átváltozott egy hat a hat elleni kontrává. A Liverpool megpróbálta a lehető legnagyobb teret kihasználni az építkezései alatt, így a labdavesztéseknél a társak aránylag messze voltak egymástól. A lipcseiek ezt kihasználva gyorsan beindultak két Pool-védő közé és reménykedtek, hogy labdás társ őket játssza meg. Luis Opendát többször is megpróbálták kiugratni a csapatársak, nem egyszer ígéretes helyzetben, de a belga folyamatosan egy ütemmel elszámolta magát és lesre futott, két gólját emiatt érvénytelenítették is.
A Liverpool túlélte a nagy nyomást, kézben tartotta a mérkőzést
Az idő múlásával valamelyest csökkent a nyomás a Liverpool játékosain. A támadók könnyebben váltak le a védőikről. Szoboszlai szabadon mozgott vissza vagy cserélt helyet Szalah-val, hogy valamelyikük labdát kapjon. A labdát birtokló hátsó játékosok egyre többször juttatták előre a labdát, mivel a letámadó lipcseiek már nem voltak képesek fenntartani a folyamatos intenzív presszinget.
A Liverpool sikeres labdakihozatalainál Szoboszlai mélyebben, Mac Allister magasabban helyezkedett az eredeti felálláshoz képest. Az angolok kialakítottak egy középpályás háromszöget egy hatossal (Gravenberch) és két nyolcassal (Szoboszlai, Mac Allister), ami a két letámadó lipcsei közpályással szemben létszámfölényt eredményezett. Rose erre reagált és visszavonta a két legelöl letámadó játékosát (Opendát és Bejnamin Seskót), hogy figyeljék az ellenfél hatosát. Ezzel a lépéssel viszont megszűnt a Red Bull magas és intenzív letámadása. Innentől a Liverpool kezdett el igazából diktálni.
A vörösök két szélső védője szinte sosem helyezkedett mélyen a vonal mellett. Konsztantinos Cimikasz általában mélyebben maradt, egyfajta harmadik belső védőnek. Trent Alexander-Arnold főként a pálya közepe felé mozgott, akár mélyen a hatos vonalában, akár magasan a támadók sorában próbált helyezkedni. A két szélső védő lényegében összehúzta a lipcsei védekezést, így lehetőség nyílt egy oldalpasszal bejátszani a pálya szélét, azaz egyből meg lehetett játszani bármelyik szélsőt. Cody Gakpót többször meg is találták a vonal mellett. A holland számára lehetőség nyílt egyéni betörésekre, a vele szemben álló válogatottbeli csapattársat, Lutsharel Geertruidát igyekezett a cseleivel az egy az egy elleni szituációkban megverni.
A Liverpoolnál a szélső védők szűk helyezkedése tehát remek lehetőséget biztosított a szélsők megjátszására, de valójában a bontást a középpályások, jellemzően Szoboszlai és Mac Allister érte el. A liverpooli nyolcasok kiléptek a pálya centrumából a vonal irányába és ott kérték el a labdákat. Amikor nem követték őket, szabadon vették fel a labdát és törhettek előre, akár létszámfölényt kialakítva. Amikor viszont az emberük követte őket, akkor területet nyitottak középen. Vermeeren különösen tapadt az aktuális ellenfelére. Mindig követte a szélre kimozgó Szoboszlait vagy Mac Allistert. A lipcseiek ezzel viszont elvesztettek egy játékost a pálya közepéről és óriási rések nyíltak a védekezésükben. Darwin Núnez ezt rendszeresen kihasználta és folyamatosan vissza-visszalépett a vonalak közé, teljesen zavartalanul.
Az uruguayi mellett több liverpooli is igyekezett kihasználni, hogy üres területek nyílnak a lipcsei védelem tengelyében. A középen elmozgó vörösök gondot jelentettek a Red Bull védőinek, hiszen folyamatosan döntéskényszerbe hozták őket: Kövessék-e az elmozgó támadót vagy sem. Amennyiben követik, támadható terület nyílik mögöttük, amennyiben maradnak helyükön, az ellenfél szabadon fordulhat a lipcsei kapu irányába.
Ezzel a kényszerrel tudta fogva tartani a Liverpool az ellenfelét. A Leipzignek muszáj volt egy idő után egyre mélyebben védekeznie, hogy minimalizálja a középen nyíló réseket a saját védekezésében. Rose csapata lényegében feladta a saját tervét, és ezzel egyben alá is írta a mérkőzés kimenetelét.
Kiemelt kép: liverpool.com
Szerző
