Egy különös pályafutás újabb állomása Granerud lehengerlő Négysánc-győzelme

Január 6-án a bischofshofeni állomáson zárult a Négysáncverseny 2022-23-as kiírása, és Halvor Egner Granerud a lengyel Dawid Kubackit és a szlovén Anze Laniseket megelőzve húzta be az összetettet. A 26 éves síugró négyből három állomást megnyert, és a korábban mumusának számító innsbrucki sáncon is jelentősen előrelépett. Egy kivételével minden egyes ugrósorozatban a legjobbnak bizonyult a versenyek során, sikere abszolút megérdemelt.

Granerud 2020-ban tűnt fel igazán jelentős eredményekkel. Előtte főként két interneten keringő videóval hívta fel magára a figyelmet. 2012-ben néhány jóbarátjával együtt filmezték le, ahogy egy 60 méteres sáncról ruha nélkül, mindössze védősisakot, szemüveget és kesztyűt viselve ugrik le. Majd a legendás holmenkolleni sífesztiválon készült el az a népszerűvé vált videó, amelyen egymás után öt fiatal sportoló majdnem egyidőben indul el ugyanarról a sáncról, és egymás után érkezik meg. Közülük Granerud volt az egyik.

A Bergisel egyszer már elvette a norvég négysáncos esélyeit

Granerud a 2020-21-es idény elején hétből öt versenyt nyert meg váratlanul, úgy, hogy előtte top 5-ös eredményei voltak már ugyan, dobogóra azonban egyszer sem tudott felállni a világkupában. Remek szezonrajtjának köszönhetően kiemelkedő esélyeseként vágott neki a két évvel ezelőtti Négysáncversenynek. Sorozatban öt egyéni sikerrel a háta mögött úgy tűnt, Granerudot nehéz lesz megállítani a Turnén. Az első két német állomás után vezette is a viadalt, Innsbruckban azonban egy szeles versenyen elszállt minden esélye. Az akkoriban még elég rutintalan norvég tett egy elég szerencsétlen kijelentést, melyben azt állította, hogy fő riválisa, a síugrás jelenleg talán legsikeresebb alakjának számító Kamil Stoch főként a jobb szélviszonyoknak köszönhette előnyét az összetettben. Granerud szavai nem voltak extrán bántóak, síugrásban azonban nagyon-nagyon ritka, hogy bárki a legkisebb mértékben is odaszúrjon a másiknak, így elég nagy figyelmet kapott a norvég elégedetlensége, a síugrást illetően eléggé vehemens lengyel szurkolók egy része pedig viszonylag ellenségesen közelítette meg ezután a fiatal ugrót. Granerud arra panaszkodott, hogy őt és családtagjait is negatív hangvételű üzenetekkel bombázták egy ideig. A norvég versenyző Innsbruck után elveszítette a fonalat, s hiába a jó rajt és a szenzációs forma, 2021-ben végül az összetett dobogójáról is lecsúszott a Négysáncon. Topfavoritként utazott a versenyre, ennek ellenére a végére elég balul sült el számára a viadal.

A 2020-21-es világkupa-szezon Granerudról szólt, ennek ellenére többször is szerencsétlenül járt. A decemberi Planicán rendezett sírepülő világbajnokságon történelmi kis különbséggel, mindössze fél ponttal maradt le az aranyéremről. Egészen döbbenetes volt, hogy négy repülést követően csupán ekkora különbség döntsön közte és a végül győztes Karl Geiger között. A februári északisí-világbajnokságon a normálsáncos versenyen szintén Granerud húzta a rövidebbet, éppen lemaradt a dobogóról, a negyedik helyen zárt. Nagysáncon és a csapatversenyben pedig már nem rajtolhatott el, hiszen pozitív koronavírus-tesztet produkált. Az összetett világkupát végül megnyerte, ugyanakkor nem adatott meg számára a boldog győzelmi pillanat, hiszen karanténban, az ágyban fekve kapta meg a hírt, hogy matematikailag is biztosította a nagy kristálygömböt.

Az összetett világkupa elhódítása után nem folytatódott a dominancia

Granerud aztán a következő idényben visszaesett, így mostani Négysánc-győzelméig nem lehetett tudni, hogy csak egyszezonos csoda volt, vagy hosszabb távon is a sportág nagy figurái közé nőheti ki magát a norvég. Az elmúlt szezonban két világkupa-versenyt megnyert ugyan, és a harmadik helyen zárt az összetett világkupában, a Négysánc összetettjében szintén dobogón végzett, ugyanakkor egy pillanatig sem volt reális esélye a végső győzelemre. A pekingi olimpia különösen nagy csalódást jelentett számára, hiszen érem nélkül maradt: egyéniben egy 30. és egy 8. hellyel kellett beérnie, csapatban pedig negyedikként zártak a norvégok. A nézők számára is látványos, hogy Granerud az elugrást követően jobbra sodródik, és az érkezőlejtő közepe helyett a jobb szélen, sokszor már-már a palánkhoz közelítve érkezik meg. Technikai hibája az egy szezonnal ezelőtti eredményein egyértelműen érződött, és ugyan mostanáig sem sikerült teljesen megoldania a gondokat, az utóbbi időszakban ennek ellenére is szárnyal.

Ezúttal Innsbruck sem fogott ki rajta

Az elmúlt szezont követően Granerud úgy döntött, hogy türelemmel viseli a visszaesést, és lépésről lépésre haladva próbál meg visszakapaszkodni. Rengeteget tesztelt a nyáron, és felszerelést váltott.

Már a mostani idény első versenyein érződött, hogy jobb formába lendült, mint tavaly, ugyanakkor talán nem ő volt az első számú favoritja a Négysáncnak, hiszen az összetettben előtte álló két riválisa valamivel stabilabbnak tűnt. Granerud azonban megfoghatatlannak bizonyult Oberstdorfban, gyakorlatilag minden egyes ugrósorozatot elvitt, Garmisch-Partenkirchenben pedig tovább növelte előnyét, így tetemes, 26,8 pontos különbséggel utazott az osztrák állomásokra. Garmisch-partenkircheni sikerét követően az egyébként Arsenal-drukker és hatalmas Martin Ödegaard-rajongó síugró egy másik norvég focista, Erling Haaland rendszeressé vált gólörömével ünnepelt a havon. Mint később elmondta, két éve várt erre a pillanatra.

„Két évvel ezelőtt nagyon jó állapotban ugrottam itt, és Erling Haaland akkoriban Németország királya volt. Viszont csak második lettem a versenyen”

– mondta el az újévi verseny megnyerése után.

A remek rajt ellenére nem lehetett nyugodt a norvég. Az innsbrucki Bergisel a Turné talán legtrükkösebb helyszíne, az időjárási körülmények és a sánc karakterisztikája hajlamos megtréfálni az ugrókat. Egy kis hiba jelentős pontveszteséggel végződhet. Granerud egyébként sem kedvelte eddig túlságosan Innsbruckot, a 15. helyezésnél előrébb még egyszer sem végzett, ráadásul két évvel korábban – ahogy írtuk – épp itt veszítette el esélyét az összetett sikerre.

Az első sorozatot követően úgy tűnt, a Bergisel ezúttal sem kegyelmez Granerudnak. Előnye nagyjából felét elveszítette Kubackival szemben egy közepesre sikerült ugrás miatt. Elképzelni is nehéz, mekkora lelki erő kellett ahhoz, hogy a 26 éves síugró a második sorozatban javítson azon a sáncon, ahol egyszer már elbukta az aranysast, és ahol eddig nem sok babér termett számára. Granerud azonban bizonyította mentális erejét, és egy bravúros, 133 méteres ugrással végül a második helyig jött fel a versenyben, és elérte, hogy gyakorlatilag csak minimálisan csökkenjen az előnye. Innentől kezdve már papírforma volt, hogy a bischofshofeni versenyt is behúzva rekordpontszámmal nyerje meg az egyébként is nagyon magas színvonalú idei Négysáncversenyt.

A norvégok szövetségi kapitánya, Alexander Stöckl szerint Granerud higgadtsága volt a siker kulcsa. A két évvel ezelőtti versenysorozathoz képest nagyon sokat fejlődött ebben a tekintetben tanítványa.

„Minden egyes nap újra és újra rácsodálkoztam, mennyire nyugodtan kezeli a helyzetet. Két éve teljesen más volt, sokkal stresszesebbnek éreztem, és minden egyes síugráson kívüli dolgon felhúzta magát”

– mondta el az osztrák szakember.

A norvégok az elmúlt években többször is jól szerepeltek a Négysáncon, összetett dobogós helyezéseik és futamgyőzelmeik is akadtak szép számmal, valami azonban mindig hiányzott a végső sikerhez. Anders Jacobsen 2006-2007-ben aratott győzelme óta nem nyertek a skandinávok, Granerudnak hosszú várakozást követően sikerült megtörnie ezt a sorozatot.

Fotó: wienerzeitung.at, REUTERS / Lisi Niesner

Különös út vezetett a síugrás elitjéig

Granerud juniorként nem ért el különösebben nagy sikereket, és éveket kellett várnia, hogy felnőttként a legjobbak közé kerüljön. Nehezen indult be karrierje, s miután a Kontinentális Kupában elért kisebb-nagyobb eredmények nem bizonyultak elegendőnek a megélhetéshez, így a 2020-as idény előtt egy trondheimi óvodában dolgozott, hogy finanszírozni tudja pályafutása folytatását. Elmondása alapján, kifejezetten élvezte a munkát, és a gyerekekkel való kapcsolat a síugrásban is segítette őt.

„Profi sportolóként a mindennapok hasonló mederben folynak. Mindig ugyanazért a célért dolgozol, azaz jobb akarsz lenni síugrásban. Jó volt kicsit másban is kipróbálni magam”

– idézi őt az olympics.com.

Az óvodában eltöltött rövid kiránduláson kívül egy másik érdekes szál is a gyermekekhez köti Granerudot. Dédnagyapja, Thorbjörn Egner ugyanis az egyik legismertebb norvég meseírónak számít. Ők ketten ugyan nem találkoztak, hiszen az író hat évvel Granerud születése előtt elhunyt, ennek ellenére az egész család ápolja örökségét, és saját elmondásuk alapján fontos szerepet tölt be ez életükben, miként a nagy családot is közelebb hozza egymáshoz. Granerud gyűjti a dédnagyapja által írt mesék karaktereivel díszített tárgyakat, és édesanyja szavai alapján a könyvekben kidomborított életfilozófiák, mint az igazság keresése és a barátságok megőrzése alapjaiban határozzák meg fia gondolkodásmódját. Granerud az idei Négysáncversenyen mesébe illően váltotta valóra gyermekkori álmát, és vitte haza az aranysast, melyet már nyolc éves korában kinézett magának. Nézve azt a magabiztosságot, amit az elmúlt hetekben mutatott, az idény hátralévő részében még számos versenyen tovább építheti az eddigi sikerszériát.

Kiemelt kép: norway.postsen.com