Bécsben is elindult valami – biztató ösvényen a Rapid Wien
Jól lemérhető az osztrák futball fejlődése azon is, hogy manapság már messze nem csak Salzburgból kerülnek ki nemzetközi szinten is keresett tehetségek. Ott van például a Bundesliga-trónfosztó Sturm Graz, amelynek projektjéről már többször is értekeztem. Mostanra már végre Bécsben is kezdenek felébredni Csipkerózsika álmukból, legalábbis a zöld felén mindenképpen. A Rapid Wiennél ugyanis tavaly év eleje óta Markus Katzer sportigazgató vezetésével szintén ígéretes projekt kezd körvonalazódni, amelyre a régen látott jó szezonrajt után érdemes is vetni egy pillantást.
Egyre biztosabban kijelenthető, hogy válogatott szélsővédőnk, Bolla Bendegúz jól döntött, amikor nyáron a Rapid Wient választotta karrierje következő állomáshelyének. Az utóbbi évek kaotikus állapotát maga mögött tudva ugyanis az osztrák rekordbajnoknál is végre elkezdett pislákolni a fény az alagút végén. 2021 és 23 között két év alatt Dietmar Kühbauer, Ferdinand Feldhofer és a visszatérő Zoran „Zoki” Barisic személyében három edzőt is elfogyasztott a Rapid, a folyamatos változások mellett pedig elég nehezen lehetett beszélni konzekvensen követett célkitűzésekről. Azonban mintha a tavalyi év óta valami megváltozott volna, méghozzá pozitív irányban. Markus Katzer sportigazgató vezetésével ugyanis szépen, lassan elkezdtek kirajzolódni egy biztató jövőkép körvonalai, amelyben kulcsszerepet kapnak a saját nevelésű játékosok, illetve a potom pénzért vásárolt, de aztán busás haszonnal továbbadott fiatalok. Ehhez társul a német Robert Klauss személyében egy határozott elképzelésekkel rendelkező, a játékosokkal jó viszonyt kialakító tréner, akinek a vezetésével hét lejátszott mérkőzés után a Rapid Wien vezeti az eddig rendkívül szorosan alakuló osztrák bajnoki tabellát. A bátrabbak már a bajnoki címet kezdték el emlegetni, de ezt azért még érdemes fenntartásokkal kezelni. Mindenesetre a Rapid-szurkolók 2008 óta, az utolsó bajnoki cím óta várnak egy újabb elhódított kupára.
Úton a megújulás felé
2023 januárjában vette át a Rapid sportigazgatói posztját Markus Katzer a klub új irányvonalának tulajdonképpeni atyja. Katzer messze nem új figura a klub életében, hiszen korábban 11-szeres osztrák válogatott hátvédként 2004 és 2013 között szolgálta a bécsi zöldeket, így a klubikon, Steffen Hofmann sportkoordinátor mellett ő is azok közé tartozik, akik korábbi meghatározó játékosként vettek át a Rapidnál vezető pozíciót. Amikor Katzer elfoglalta új posztját a Rapid eléggé viharos időszakot élt át. 2022 augusztusában ugyanis szégyenszemre a svájci másodosztályú FC Vaduz ellen ért véget az európai kupaszereplés, ezzel az utóbbi évek messze legkínosabb kudarcát szenvedte el a patináns bécsi együttes. Ezután a bajnokságban is a kudarcok kerültek túlsúlyba, ami 2022 novemberében Ferdinand Feldhofer edző menesztését vonta maga után. Az ő helyét váltotta az előbb megbízott, majd decembertől végleges státuszban a csapatot 2013 és 2016 között már irányító Zoran „Zoki” Barisic, aki a klubhoz való 2019-s visszatérése után a sportigazgatói posztot foglalta el. Így került az ő helyére képbe új sportigazgatóként Katzer, aki előtt rögtön világossá vált, hogy rengeteg teendője lesz.
Miután a csapatnak nagy nehézségek árán sikerült kiharcolnia legalább a Konferencia Liga-indulást 2023 nyarán összesen 12 játékostól vett búcsút a Katzer vezette stáb.
Túlnyomórészt korosabb, 30 év feletti játékosok voltak közöttük, mint például a Slovan Bratislavába távozó szélső védő Kevin Wimmer vagy a Lengyelországba átigazoló irányító, Christoph Knasmüllner, aki régóta adós volt a jó teljesítménnyel. Rajtuk kívül számtalan idegenlégiós is elhagyta az együttest, ami már előrevetítette Katzer elképzeléseit. Erről idén áprilisban így nyilatkozott:
„A légiósok alkalmazásának csak két módja lehetséges. Nekik vagy a csapat vázát kell alkotniuk vagy olyan ígéretes játékosoknak kell lenniük, akiket nyereségesen lehet továbbadni. Egy légiósnak alapembernek kell lennie vagy erre vonatkozó potenciállal kell rendelkeznie, nem szabad kiegészítőembernek lennie”
– jelentette ki Katzer.
Ez pedig nemcsak szépen hangzott, hanem a valóságban is megvalósult. Összesen öt játékost hoztak fel az utánpótlásból, köztük azt a Nikolas Sattlbergert is, aki azonnal alapemberré vált a középpályán az első csapatban. Ott volt az érkezők listáján Matthias Seidl is, aki a feljutó Blau Weiss Linztől érkezve szintén azonnal a kezdőben találta magát. Sikersztoriját idén nyáron tovább folytatta, hiszen őt választották a Rapid csapatkapitányává, miután Guido Burgstaller lemondott a karszalagról. Rajtuk kívül olyan idegenlégiósok erősítették az érkezők névsorát, akik szintén ott voltak a kezdőben vagy annak közelében. Közéjük tartozik a középső védő Nenad Cvetkovics vagy a technikás francia támadó, Fally Mayulu, aki a mostani nyár egyik legjövedelmezőbb játékoseladása volt.
Katzer tehát első átigazolási szezonjában tulajdonképpen kitakarította a keretet, az alapelveit pedig jól visszatükrözte, hogy a szezon végére a Rapid lett az a klub, amelyik a legtöbb osztrák játékpercet mutatta fel. A játékpercek szűk 80%-a hazai játékoshoz fűződött. Ezzel a Rapid az egyik legnagyobb részt kapta az úgynevezett „Österreicher Topfból”. Ez a pénzalap az osztrák játékosok bevetését díjazza.
Österreicher Topf
A szabad fordításban osztrák edény/fazék egy tévés jogdíjakból származó, durván 6,1 millió eurót számláló pénzalap, amelyet az Osztrák Labdarúgó Szövetség (ÖFB) oszt szét az osztrák játékosokat a legnagyobb arányban bevető csapatok között, immáron 20 éve. A díjazából való részesülés feltétele az, hogy az egy meccsre nevezett játékosok közül átlagosan legalább 12-nek osztráknak kell lennie. A legutóbbi idényben hét csapat teljesítette ezt a feltételt, közülük pedig a Wolfsberger AC és a Rapid díjazása volt egy millió euró fölött. A díjazás kiszámításánál a 22 év alatti hazai játékosok játékpercei négyszeres szorzóval rendelkeznek. Ugyanakkor manapság már egyre több kritika éri a rendszert, hogy az idősebb játékosokat is beleszámítja a díjazásba, hiszen közülük a legjobbak ekkora már rendszerint külföldön játszanak, éppen ezért a legtöbb topcsapat (Red Bull Salzburg, Sturm Graz, LASK Linz) el is tekintett a díjazásból való részesülésből. Ennek kiküszöbölésére többek között Katzer is azt javasolja, hogy a támogatási rendszert úgy kellene megreformálni, hogy abba csak a 23 év alatti osztrák játékosok számítsanak bele.
Bár 2023 novemberében Zoran Barisic edzőt a hullámzó bajnoki teljesítmény miatt menesztették, a Rapid nem tért le a megkezdett útról, sőt a német Robert Klauss érkezésével csak újabb lendületet kapott a projekt. Klaussra edzőként nagy hatással volt a Red Bull iskola, hiszen az RB Leipzignál dolgozott Ralf Rangnick és Julian Nagelsmann segítőjeként is, ettől függetlenül bevallottan nagy hangsúlyt fektet az adott klubhoz, játékoskerethez való alkalmazkodásra, ami eddig kiválóan visszaköszön. Az előző szezonban a minimum célok eléréséhez még visszafogottabban formálta saját képére a csapatot, viszont ahogy nyáron felfrissült a keret, jóval markánsabban jelentkeznek a pályán az elképzelései. Eddig kiválóan működik együtt Katzerral, aki áprilisban így nyilatkozott az edzőről.
„Empatikus, kompetens, szakmailag topkategória, jó érzékkel választja meg, mikor, mit mond a csapatnak. Eddig tényleg minden egyes játékost egy lépéssel előrébb segített.”
– nyilatkozta a sportigazgató a Kickernek.
Röviddel Klauss kinevezése után, 2023 decemberében a scouthálózatban is változások történtek, amelynek a vezetését a klub megfigyelő részlegét már 2013 óta erősítő Nino Rauch vette át. Az ő vezetésével kicserélődött a videóelemző stáb, ezzel párhuzamosan pedig jóval nagyobb szerepet kapott a kerettervezésnél az adatelemzés, amelybe markánsan beruházott a klub, hogy a legmodernebb eszközök álljanak a rendelkezésére.
Sikeres nyár
Katzer és Klauss együttműködése és a megújuló scouthálózat a most nyári átigazolási szezonban volt csak igazán gyümölcsöző, hiszen a több távozó alapember ellenére is sikerült alapjában véve erősebbé, stabilabbá tenni a játékoskeretet. A távozók között két saját nevelésű játékos vitte a prímet. Az Union Berlinhez távozó, EB-n is szereplő középhátvédért, Leopold Querfeldért és a belga KRC Genkbe távozó középpályásért, Nikolas Sattlbergerért összesen 5,5 millió eurót látott a klub, ami kiegészült a Bristol Citynek eladott Mayulu 3,5 millió eurós vételárával. Így még úgy is jelentős bevételt könyveltek el a bécsiek, hogy Marco Grüllt viszont szerződése lejártával végül ingyen vitte el a Werder Bremen. Itt is kiütközött viszont a Rapid koncepciózus, okos gondolkodása, hiszen télen a német Nicolas Kühn személyében 3,5 millió euróért egy jó képeségű szélső már távozott, így Grüllre tavasszal még mindenképpen szükség volt, ez pedig az anyagi hasznot is felülírta.
A viszonylag nagy bevételnek viszont csak a töredékét forgatta vissza játékosvásárlásokra a Katzer vezette stáb, csupán 2,55 millió eurót a nyári 9 milliós bevételből. Ennek ellenére sikerült megfelelően megerősíteni, sőt ütésálóbbá tenni a keretet, ami mindenképpen a megreformált scoutrészleg érdeme. Az új érkezők közül senki sem került egy millió eurónál többe, mégis azonnal alapemberré váltak. A védelem két alapembere például ingyen érkezett. A francia Serge-Philippe Raux-Yao a francia másodoszályból tette át a székhelyét az osztrák élvonalba és labdaügyességével azonnal a liga legjobb védői közé került, nagy szerepe van a labdakihozatalokban, jó párost alkot a fizikálisabb Nenad Cvetkoviccsal. A magyar válogatott kulcsembere, Bolla Bendegúz is stabil teljesítménnyel vetette meg a lábát a védelem jobb oldalán, őt már nagyon régóta figyelték Katzerék.
„Éppenséggel jól fel voltunk készülve. Serge-Philippe-et (Raux-Yao-t) például 2023 szeptembere óta figyeltük. Bollát már 2023 elején megkerestük.”
– árulta el Kazter a 90minuten.at-nak. Bolla kvalitásairól pedig már augusztusban így számolt be a sportvezető.
„Igazán nagy minőség rejlik benne, és ő volt az a játékos, aki a jobbhátvéd posztján hiányzott nekünk, mivel támadásban vannak jó megmozdulásai, de a védekezésben is stabil.”
Raux-Yaón és Bollán túl további aprópénzért igazolt játékosok váltak meghatározóvá, így például a svéd szélső, a spanyol második ligából igazolt Isak Jansson, aki szinte egymaga döntötte el szeptember elején a Salzburg elleni fordulatos rangadót. Az ő mozgékonyságát, cselezőkészségét igen nagyra becsüli az osztrák sajtó. Ugyanígy nagy erősítés volt az FC Augsburnál kevés lehetőséget kapó, kölcsönbe igazolt horvát csatár, Dion Beljo is, aki fejjátékával eddig remekül egészíti ki a szezon végén visszavonuló Guido Burgstallert. Mellettük nem szabad megfeledkezni a középpályán Lukas Grgiccsel kőkemény párost alkotó Mamadou Sangaréról sem, aki tavaly a Salzburg kölcsönjátékosaként a TSV Hartberg sikeres szezonjából vette ki a részét, és lett végül 0,7 millió euróért végleg a Rapidé. A nagy potenciállal rendelkező érkezők mellett a rutinról sem feledkezett meg a klub, amiről a Hannover 96-tól nevelőklubjához visszatérő Louis Schaub gondoskodik a támadószekcióban Burgstallerrel együtt.
Sikerült tehát olcsón, minőségben megerősíteni a keretet, illetve pótolni a távozókat, ami szintén a Rapid új alapokra fektetett játékosmegfigyelői koncepciójának köszönhető. Ennek alapján ugyanis jóval hatékonyabban választják ki a megfelelő igazolásokat. Katzer augusztusban így nyilatkozott a Rapid üzletpolitikájáról.:
„Az a nehéz a munkámban, hogy egy játékost egymillió euró alatt vegyünk, de aztán több millióért adjunk el. Ezzel az üzletmodellel bizony mindenki próbálkozik. Kell lennie egy olyan játékosnak, akit három-négy millió euróért eladunk, hogy aztán őt pár százezer eurós játékossal pótoljuk, aki ugyanolyan jó, ha nem jobb.”
– mondta Katzer a 90minuten.at-nak
Ígéretes fiatalok
Az új igazolásokat ezen a nyáron is szépen kiegészítették az akadémiáról felhozott saját nevelésű játékosok. Olyannyira követi ezt az utat az osztrák rekordbajnok, hogy az első csapatból jelenleg 12 játékosról mondható el, hogy Rapid-nevelés (köztük a rutinos Burgstaller, Schaub és Maximilian Hofmann is), ami a keretnek több mint az egyharmada. Ezen a nyáron a keret átlagéletkora is jelentősen fiatalodott 24,5-ről 23,4 évre ment le. Ezúttal három játékos került fel a másodikból az első csapatba, méghozzá az első bajnokiján már rögtön góllal debütáló Nikolaus Wurmbrand, a kapus Niklas Hedl öccse, a középpályás Tobias, illetve a kapus Benjamin Göschl, akivel együtt a Rapid mind a négy jelenlegi hálóőre saját nevelés.
Két héttel ezelőtt az árvíz sújtotta bajnoki fordulóban a Rapid Wolfsbergbe látogatott, ahol rendkívül sok hiányzója akadt Robert Klaussnak. Így történt, hogy a kezdőbe nevezte a 18 esztendős csatárt, Wurmbrandot, aki rögtön az első Bundesliga-mérkőzésén betalált első Rapid-játékosként Rudi Weinhofer után, akinek 1980. október 4-én sikerült ez a bravúr. Wurmbrand azóta az SR Donaufeld elleni kupamérkőzésen egy gólpasszt is adott az első csapat színeiben. Az ifjú támadó mellett a Wolfsberg elleni mérkőzés végén Tobias Hedl is bemutatkozhatott, egyszerre lehetett a pályán kapus bátyjával, Niklassal. A Hedl famíliából így ő már a harmadik, aki Bundesliga-mérkőzéssel büszkélkedhet. Édesapjuknak, Raimundnak 80 mérkőzés jutott a 90-es években az osztrák válogatott korszakos hálóőre, Michael Konsel mögött. Ráadásul a legfiatalabb Hedl fivér, Philip is jó úton van a nagycsapat felé. Ő most az U16-s csapat hálóőre. Ha Philip is eljutna a felnőtt csapatba negyedik Hedlként az már egy egészen egyedülálló sztori lenne.
A sok első csapatba felhozott játékos félreérthetetlen bizonyítéka annak, hogy a Rapid akadémiája jó úton halad. Az U18-as csapat a Salzburg korosztályos csapatainak első számú kihívójává vált zsinórban három ezüstéremmel az U18-as Jugendligában. Az U16-os együttes 2022-ben megnyerte az U16-os Jugendligát, az egybeesés pedig nem véletlen. A mostani U17/U18-as korosztály több, országos szinten is nagy ígéretnek számító játékost is a soraiban tud.
Közülük is kiemelkedik a Rapid Wurmbrand utáni következő nagy csatártehetsége, Philipp Moizi, aki egyébként Peter Moizinak, a Kronen Zeitung sportrovata főszerkesztőjének a fia.
A 17 éves tehetség a 2022–23-as idényben 20 meccsen 22 gólt termelt az U16-os Jugendligában, a következő idényben pedig az U18-as korosztályos bajnokságban 22 meccsen 16-ot. A mostani idényben villámrajtot vett az U18-ban, három meccsen öt góllal áll. Nem véletlen, hogy a Rapid második csapatában is bemutatkozhatott az osztrák másodosztályban.
Az U17-es Eb-n látványos játékkal a negyeddöntőig jutó osztrák válogatottban Moizi mellett további két Rapid-tehetség is alapembernek számított, a jobbhátvéd Eaden Roka és Ensar Music személyében. Ők ketten már a Rapid II keretéhez tartoznak, és már csak egy lépésre állnak a nagycsapattól.
Összegzés
A Rapid Wiennél tehát a káoszos időszak után Markus Katzer sportigazgató vezetésével ígéretes projekt kezd kialakulni. Ez a nyár kiválóan rávilágított arra, hogy milyen hatékonyan lehet kevés pénzből is megerősíteni a keretet, illetve pótolni a magasabb szintre távozó kulcsembereket. Katzer munkássága kiváltotta az osztrák labdarúgás több meghatározó alakjának az őszinte dicséretét is. Például Peter Stöger is kifejezetten okosnak ítélte meg a Rapid transzferfilozófiáját.
Eközben Robert Klauss vezetésével a pályán is biztatóan teljesít a csapat, amelyik két év kihagyás után végre megérte a szintén fontos bevételeket hozó nemzetközi kupaőszt, még ha csak a Konferencialigában is. Ettől még nem kell szégyenkezni, hiszen az Európa Liga selejtezőjében a Rapid abszolút egyenrangú ellenfele volt a jóval magasabbra taksált portugál SC Bragának.
A bécsi rekordbajnok utánpótlása pedig folyamatosan viszi fel a tehetségeket a felnőttcsapatba. Querfeld és Sattlberger távozása után számtalan korosztályos osztrák válogatott játékos van a tarsolyban. Bár kétségtelenül nincs még a Salzburg és a Sturm Graz szintjén a bécsi klub, de ha így folytatódik az építkezés, előbb-utóbb véget érhet a trófea nélküli időszak. Mert ahogy a Sturm Graz is bebizonyította, okos építkezéssel akár a Salzburg is elkapható lehet.
Kiemelt fotó: Alan Smith / Alamy Stock Photo
Szerző
