Az edző, aki Madrid városánál csak a labdarúgókat ismeri jobban – kiket segített Simeone a kibontakozásban?
Néhány hete részletesen elemeztük Diego Simeone munkásságát az Atlético Madrid vezetőedzőjeként. Megmutattuk azt, hogy milyen lépéseket tett a csapat identitásának kialakításától a taktikai alapelvek újragondolásáig. Említés szintjén érintettük csak, hogy az argentin tréner folyamatosan törekszik arra, hogy fejlessze a játékosait és ezzel sokszínűbbé tegye csapata játékát, ezt a témakört most részletesebben is kibontjuk.
Miután az Atlético Madrid megkerülhetetlen tényezővé vált a spanyol bajnokságban, szükség volt a csapat teljesítményének megszilárdítására. Ezt a labdarúgás legszűkebb elitjével ellentétben a meglévő játékosállományból a maximumot kihozva, valamint a piacon megszerzett labdarúgókat továbbfejlesztve igyekszik a klub elérni, a „Matracosoknak” nincs gigantikus büdzséjük. És ez a megközelítés hosszabb távon csapatfejlesztő hatású is, valamint a játékjogok későbbi értékesítésével anyagi hasznot is jelenthet a klub számára.
Ebben a munkában a vezetőedző, Diego Simeone szerepe elévülhetetlen. Kieran Trippier például két és fél szezont húzott le Madridban az argentin irányítása alatt, és az alábbiakat mondta egy interjúban:
„Amikor odakerültem, Diego azt mondta, hogy a védekezésben kell fejlődnöm. (…) Az edzések után sokszor órákat dolgoztunk külön, mellette videókat is mutatott más játékosokról. (…) A tréningeken pedig mindig különböző stílusú játékossal osztott párba, mint például Thomas Lemar vagy Yannick Carrasco.”
Alább három labdarúgó példáján keresztül mutatjuk be, hogy milyen eredményeket ért el Simeone a játékosok fejlesztésében. Mindhárman teljesen más profillal kerültek az Atlético kötelékébe, mint ami jelenleg jellemzi őket. Mindegyikük játéka előrelépett a madridi évek alatt. A három labdarúgó közül volt, aki kiteljesedett, volt, akinek átalakult a játéka és volt olyan is, akinek sokkal magasabb szintre került a teljesítménye, amiben az argentin mester szerepe kulcsfontosságú.
A kiteljesedés – Antoine Griezmann
A francia klasszis már a Real Sociedadban is veszélyes játékosnak számított, hol klasszikus szélsőként, hol csatárként okozott kellemetlen perceket a bekkeknek. A széleken egy az egyben bontotta a védelmet, támadóként pedig a középpályára visszalépve kereste a társakkal az összjátékot. A támadás mellett mindig fegyelmezetten zárt vissza a helyére a labdavesztések után.
A fent említett fegyelmezettség és a játékos kreativitása tökéletesen illett Simeone filozófiájába. Nem véletlen tehát, hogy az Atlético 2014-ben átigazolta Griezmannt. Ez a lépés tökéletesnek bizonyult mindkét fél számára, ugyanis minden sorozatot figyelembe véve a francia játékos 27 gólt szerzett az első madridi szezonjában. Ebben az évadban még messze nem volt olyan sokoldalú játékos, mint az évek előrehaladtával. Leginkább a befejezésekben volt a csapat hasznára, a góljait legtöbbször a kapussal szembeni, egy az egy elleni akciók után vagy közeli befejezésekből (beadások vagy kipattanók után) szerezte. Érdekesség, hogy alacsony és törékeny termete ellenére többször volt eredményes fejjel is.
A következő, 2015-2016-os szezonban már kezdte megmutatni a sokoldalúságát. A góljait is változatosabb módokon szerezte (a repertoárjába bekerültek a tizenegyesek, a szabadrúgások, a távoli lövések és az összjáték utáni mélységi beindulások), valamint egyre több gólpasszt adott a társaknak.
A következő szezontól kezdve – egy barcelonai évadot leszámítva – folyamatosan kétszámjegyű gól- és gólpassz-mennyiséget jegyzett minden versenysorozatot figyelembe véve. A Barcelonába igazolásáig, azaz 2019 nyaráig a „Matracosok” első számú kreatív fegyverének számított a támadóharmadban. Gyakran egyedi módon került helyzetbe és alakított ki lehetőségeket másnak. Ebben a különlegességben valószínűleg jelentős szerepe van annak, hogy Griezmann kiválóan kosarazik. A kényszerítő játékai sokszor a kosárlabdában alkalmazott „give-and-go” és „hand-off” játékelemekre emlékeztetnek, ahol a labdarúgásban megszokottakkal ellentétben sokszor a labda felé történik a mozgás az átadás után. Ilyenkor a francia játékos gyakorlatilag falként használja a társait, hogy új opciókat nyisson a játék folytatására. Az érkezései a kipattanó labdákra nagyon hasonlítanak a gyűrűről lepattanó labdák utáni zsákolásokra.
A szerepe gyakorlatilag változatlan maradt, ám a hatása egyre erőteljesebb volt az Atlético játékára. Aztán Barcelonában már nem tudta betölteni ezt a szerepet, a labdát kifejezetten „igénylő” sztárok miatt kevesebbet volt játékban, osztozkodnia kellett a társakkal a labdán, illetve a területeken is. Emellett többször előfordult az is, hogy a védekezésben kevésbé aktív társak helyett kellett extra munkát végeznie a labda nélküli játékban. Ugyan a következő szezonban sokkal jobban teljesített a katalánoknál, ám 2021 nyarának utolsó napján mégis visszakerült a madridi csapathoz (eleinte csak kölcsönben, majd 2023-tól végleg).
A visszatérő szezonja nem sikerült túl jól, csak három gólig jutott a bajnokságban, ám újra olyan helyen volt, ahol azt érezhette, hogy megbecsülik. És Griezmann újra megidézte a régi önmagát, bár a játékában történt némi változás. Ahogy az Atlético játéka egyre dominánsabb lett, úgy Griezmann is egyre többet lépett be a játékba az ellenfél kapujától jóval távolabb, sokszor már nem is támadót, hanem középpályást játszva. A 2022-2023-as és a 2023-2024-es szezonban is sokkal többször ért labdához a védő- és a középső harmadban, miközben a labdaérintései csökkentek az ellenfél kapujához közelebb. Emellett a közepes és hosszú átadásainak száma is nőtt a korábbi madridi éveihez képest.
Összességében elmondható, hogy Simeone játékszervezőként (is) számít már Griezmannra, amely szerepben a francia játékos továbbra is kiválóan muzsikál az argentin mester rendszerében. Ráadásul mivel a válogatottságot lemondta, immár a fókuszt is teljes mértékben a klubjára teheti. Ez pedig még tovább növelheti a teljesítményét, mert a válogatott szünetek alatt a jövőben könnyebben feltöltődhet a 33 éves játékos.
Az átalakulás – Koke
A „Matracosok” saját nevelésű kapitánya Griezmannhoz hasonlóan egyre hátrébb került a pályán. Mindig a csapat legjobb passzolási készséggel megáldott játékosai között tartották számon, amit mi sem bizonyít jobban, mint a rengeteg kiosztott gólpassza a pályafutása elején. Ebben az időben sokkal nagyobb szabadságot adott neki Simeone, így közelebb játszhatott a kapuhoz. Négy szezonban is elérte a tíz gólpasszos határt és mellette néhányszor gólszerzőként is beírták a jegyzőkönyvbe.
Miközben kezdett érettebb lenni a játéka, egyre fontosabb szerepe lett a csapatban. A pálya széléről elkezdett beljebb, az összekötő területek felé húzódni, amivel kissé kötöttebb szerep is párosult. Azért a bajnokságban még így is közel tíz „kanadai pontot” szerzett szezononként, de már kevesebbet ért fel a kapu elé. Erre valószínűleg Griezmann növekvő szerepe is hatással volt és a csapatkohézió szempontjából Simeone Kokét elkezdte mélyebben játszatni.
Miután a középpálya tengelye Gabi és Thomas Partey távozásával kezdett kiürülni, a már rutinosnak számító Koke is a pálya közepén kapott inkább helyet és mellé a kapitányi karszalagot is megkapta Simeonétól. A passzkészségét itt is csillogtathatta, ám ez már sokkal inkább a játékszervezésben mutatkozott meg az utolsó átadások kiosztása helyett. Jól látható a Koke labdaérintéseit mutató ábrán, hogy a spanyol játékos a támadóharmadban szezonról szezonra egyre kevesebbet ér labdába.
A kiugró statisztikákat hozó 2020-2021-es – a koronavírus-járvány miatt erősen megbolygatott – szezon után folyamatosan emelkedett a rövid, a közepes és a hosszú átadásainak a száma, valamint ezeknek a passzoknak a pontossága is. Simeone a támadó középpályás Kokét sikeresen „képezte át” mélységi irányítóvá, aki a korábbiaktól eltérően már csak a pálya tengelyében kapott helyet.
Aki magasabb szintre lépett – Mario Hermoso
A Real Madridban nevelkedett és már az AS Románál játszó Mario Hermoso 2019 júliusában az Espanyoltól érkezett 25 millió euróért cserében a Metropolitano Stadionba. Már a barcelonai együttesnél is kiváló védőként tekintettek rá, aki a labdával is feltalálta magát, ezt bizonyítja az ottani utolsó szezonjában felmutatott 83,4%-os passzpontosság.
Az Atléticóban egy átmeneti, akklimatizációs év után stabil játékossá vált és elfoglalta a bal oldali belső védő posztját, de alkalmanként szélső védő pozícióban is megfordult. A labdás játékossal szemben bemutatott szerelései élményszámba mentek már Katalóniában is, ám az igazi kiteljesedés Madridban jött el számára, a passzolásban és a játékszervezésben is nagyot lépett előre. Ebben jelentős szerepe volt az Atlético szerkezetváltásának is, mert amikor Simeone a jól megszokott 4–4–2-es rendszert lecserélte a 3–5–2-es formációra, Hermoso sokkal többet léphetett be a játékba és gyakran az ellenfél térfelének közepén bukkant fel, ahonnan ígéretes labdákat adhatott a társainak.
A játékának ezt a sajátosságát a statisztikák is alátámasztják. A következő ábrákon kiválóan látszik az, hogy miként nőtt meg Hermoso szerepe a „Matracosok” labdás játékában. Az első madridi szezonjában meccsenként alig több, mint kétszer passzolt sikeresen a támadóharmadba, ez a szám az előző, azaz az utolsó atléticós évadjában már közel hatra emelkedett. (Hermoso idén nyáron az AS Romához szerződött.) A kiosztott kulcspasszok mutatója 0,15-ről 0,6-re emelkedett, vagyis az itteni pályafutása végén már több, mint minden második mérkőzésen adott egyet. Ezzel a mutatóval szorosan együtt mozog a lövést előkészítő akciók száma (shot creating action – SCA) is, ez a saját maga és a csapattársak lövéseinek megalapozását is magában foglalja. Míg az Espanyolnál eltöltött két szezonban minden második mérkőzésen készített elő kapura lövést, azaz 0,5 volt az SCA-ja, addig az utolsó madridi szezonjában már ez háromszor ennyi volt (1,5).
Ezekből a számokból is látszik, hogy mennyit tud fejlődni egy-egy játékos egy számára pozitív környezetben, ahol nem csak egy bizonyos feladatot bíznak rá az edzők, hanem igyekeznek kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket. Mario Hermoso játékának kiteljesedése kiváló példa erre.
A sokoldalúak
A bemutatott három játékos mellett több egyéb példát is lehet hozni arra, hogy egyes labdarúgók mennyit fejlődtek és hogyan alakult át a játékuk Simeone madridi évei alatt. Ilyen például Marcos Llorente esete is, aki védekező középpályásként került ki a Real Madrid utánpótlásából. Miután az Atléticóhoz igazolt, szinte mindenhol felbukkant a pályán az eredeti posztján kívül. Leginkább a középpálya jobb oldalán szerepelt, de mellette szélső védőként is gyakran került a csapatba. Sokoldalúságára további bizonyíték a 2020-2021-es szezon, amikor több alkalommal támadóként is bevetette az argentin szakember. Ezt pedig 13 góllal és 12 gólpasszal hálálta meg abban a szezonban.
Manapság a támadósorban már kevesebbet szerepel, ám a sokoldalúsága kifejezetten fontos a mai Atlético Madridban, mert ha Simeone játékrendszert vált mérkőzés közben, akkor Llorentével a pályán ez sokszor csere nélkül is megoldható. Így egy mérkőzésen akár 3-4 szerepben is felbukkanhat.
Nagyszerű edzői meglátásra vall, hogy a korábban egydimenziós védekező középpályásként számon tartott Llorente játékát ilyen szinten ki tudták bővíteni.
Az említett sokoldalúság igaz Yannick Carrascóra is, aki eleinte szinte csak a bal oldali szélső pozícióban futballozott. Ez azonban igencsak megváltozott, miután visszatért a „Matracosokhoz” Kínából, ahol két évadot töltött a Talian Jifang FC-ben. Miután visszatért, több esetben helyet kapott támadóként, szélsőként és szárnyvédőként is, gyakran egy mérkőzésen belül mindhárom szerepben, így a csapatjáték szempontjából is sokkal hasznosabb játékos vált belőle a hátralévő atléticós éveire.
Végszó
Diego Simeone edzői profiljának ezen része megkerülhetetlen, ha megvizsgáljuk a közel 12 éves madridi munkásságát. Azzal, hogy a játékosokat több poszton bevethetővé fejleszti, a saját munkáját könnyíti meg. Emellett a játékosok fejlesztésének több pozitív hozadéka is van. Egyrészt a klubnak bevételi forrást jelenthet egy-egy ilyen komplex labdarúgó játékjogának értékesítése, amit láttunk például Griezmann esetében is. Másrészt a távozó játékosok pótlása akár házon belül is megoldható, ahogy ez történt Koke új szerepkörének megtalálásánál. Ezek a lépések pedig folyamatosan növelték a bizalmat az argentin mester irányába mind a vezetőség, mind pedig a szurkolók részéről. Ami pedig a legfontosabb, a játékosok részéről is.
Kiemelt kép: David Ramirez / Alamy Stock Photo
Szerző
