Ashton Jeanty útja a Heisman-trófeához elrontott szerelésekkel van kikövezve

Mégis, hogy kerül Boise városába, gyakorlatilag a semmi közepére az egyetemi futball legdominánsabb játékosa? A választ a családi hátterében kell keresni, Ashton Jeanty édesapja ugyanis a hadseregben szolgált, emiatt gyakran váltottak lakóhelyet, így kerültek például Olaszországba három évre, ahol csak olasz katonai iskolák csapatai ellen tudott játszani. Közülük persze kimagaslott, de ez valljuk be, nem sokat jelent. A texasi Lone Star középiskola edzője, Jeff Rayburn azért így is felfigyelt rá, és el is csábította a csapatába, ahol ugyan ki kellett várnia a sorát, de végzősként végre bizonyíthatott. Egy év kiváló statisztikai mutatói és a remek meccsfelvételei ugyanakkor nem bizonyultak elég meggyőzőnek a nagyobb egyetemek számára, így maradt a Boise State.

Jeanty már elsőévesként viszonylag ügyes futónak tűnt a Broncosban, főleg a csapat Frisco Bowlon aratott győzelme során, de az igazi áttörés másodévesként, 2023-ban jött el. Az előző szezont 1344 futott yarddal és 14 touchdownnal zárta, mellette pedig a Boise State második legeredményesebb elkapója volt 578 yarddal és öt touchdownnal.

Ebben a kategóriában egyébként az első osztály futói között első helyen zárt. A kettő együtt elég volt ahhoz, hogy a Mountain West konferencia legjobb támadójátékosának válasszák.

Az előző éve alapján a konferencia legnagyobb sztárjának számított, emiatt is volt mókás helyzet, hogy nem engedték be a Mountain West médianapjára. Ennek oka mindössze annyi, hogy Jeanty csak december elején tölti be a 21. életévét, a médianapot pedig Las Vegasban rendezték egy olyan hotelben, ahova nem léphetnek be 21 éven aluliak az ott található kaszinó miatt. A problémát végül úgy orvosolták, hogy Jeantytól a Bellagióban és a Golden Gate Hotelben lehetett kérdezni az újságíróknak, mert ezekben a hotelekben nincs korhatár.

A szemünk előtt íródik a történelem

Azok az újságírók, akik Jeanty helyett a Mountain West médianapját választották, utólag biztosan megbánták ezt a döntésüket, mert a Boise State running backje jó úton halad afelé, hogy történelmet írjon. A szezon első hónapjában olyan számokat produkált, amelyek csak az egyetemi bajnokság legnagyobbjaival vethetők össze. Ráadásul ezt úgy, hogy a Portland State Vikings elleni meccs olyan hamar eldőlt, hogy már az első félidőben lecserélték és volt egy pihenőhete is a csapatnak, így a futónak mindössze három és fél meccse volt összehozni ezeket a statisztikákat.

A 845 futott yardjával vezeti az egyetemi bajnokságot, ami nem túl meglepő, az már sokkal inkább, hogy 134 csapatból 90-et megelőz vele. A 845-ből 587-et kontakt után jött, aminél csak négy futó tudott több összyardot szerezni. A 13 touchdownja szintén az FBS első helyére repíti, ahogy a 10,3-as futásonkénti yardátlagát sem tudják megközelíteni poszttársai. Ebből a 10,3-ból egyébként 7,16-ot azután szerez, hogy hozzáértek a védők. Persze úgy könnyű ilyen átlagot összehozni, hogy 82 labdacipelés során 43 elrontott szerelést harcolt ki.

Hogy kontextusba helyezzük ezeket a statisztikákat, ha ugyanezt hozza a szezon hátralévő nyolc meccsén, akkor övé lesz a második legtöbb futott yard egy évben (kevesebb, mint 100 yard választaná el Barry Sanders rekordjától), megdönti a legtöbb futott touchdown rekordját, és gond nélkül túlszárnyalja a legtöbb kontakt utáni yard és a legtöbb kiharcolt elrontott szerelését.

Közel a tökéletességhez

Jeanty játéka attól igazán különleges, hogy nem csak egyféleképpen tud sikeres lenni, hanem képes kikerülni, felborítani és akár átugrani is a védőket, attól függően, mit kíván az adott helyzet. Kezdjük mindjárt azzal, hogy mint minden tehetséges futó, ő is remekül lát a pályán, és képes megtalálni a támadófal által nyitott lyukakat. Ez viszont csak a kezdet, az igazi varázslat akkor történik, amikor már nem számíthat a társak segítségére. Elképesztő egyensúlyérzékkel rendelkezik, ezáltal nagyon nehezen tudják földre vinni, rengeteg szerelési kísérleten egyszerűen csak keresztülrohan, anélkül, hogy akár csak egy kicsit is lelassulna. Ha ez nem lenne elég, a védők úgy csúsznak le róla, mintha disznózsírral lenne bekenve. Akkor sem járnak sokkal jobban, ha megpróbálnak keményebben fellépni és nagyot ütni, mert Jeanty ilyenkor nemes egyszerűséggel lepattan róluk. Ilyenkor a védők mentsvára az lehet, ha a labdacipelő lábát ütik ki, hiszen anélkül viszonylag nehéz futni, de a Boise State kiválósága ellen ez sem ajánlatos, hiszen gond nélkül átugorja az alacsonyan érkező védőket.

Fotó: Associated Press / Alamy Stock Photo

Adódik a kérdés, hogy mégis mit lehet kezdeni vele? Ha nem tökéletes szerelési technikával próbálkoznak, akkor gyakorlatilag semmit, de az sem garancia a sikerre, ha mindent a nagykönyv szerint csinálnak, mert Jeanty akkor is folyamatosan tapos, amikor már két-három ember lóg rajta, és mivel brutálisan erős, néhány további yardot ilyenkor is hozzá tud tenni, de az is előfordul, hogy kiszabadul a védők fogságából. Ez a létező legrosszabb forgatókönyv a védelem számára, ugyanis nem elég az egyensúlyérzéke, és ereje, a magas végsebességét is hamar eléri. Amint üres terület van előtte, begyújtja a rakétákat, onnantól kezdve pedig nem sokan képesek megállítani, és azt is jól meg kell fontolnia a védőknek, hogy milyen szöget választanak, amikor megpróbálják szerelni.

A modern amerikai futballban azonban nem elég, ha egy running back jól fut, a passzjátékban is teljesítenie kell, Jeanty pedig ott is megállja a helyét. Ahogy említettük, az előző szezonban a Boise State második legtöbbet foglalkoztatott elkapója volt, és bár ebből idén még nem láttunk sokat, valószínű, hogy nem felejtett el sem útvonalakat futni, sem elkapni. Ráadásul az előző szezonhoz képest a passzblokkolásban is fejlődött, ami egy alulértékelt tulajdonság a futóknál.

Mint tudjuk, hibátlan játékos nincs, így Jeanty esetében is van egy dolog, amibe bele lehet kötni, ez pedig a labdabiztonság. Az előző szezon során ötször ejtette el a labdát, ami aggasztóan magas szám. Az idei évre valamelyest javult ezen a téren, hiszen egyetlen fumble-je sincs, ugyanakkor azt meg kell jegyezni, hogy többször is elejtette a labdát azután, hogy benyújtotta azt a célterületre. Könnyen lehet, hogy már nem figyel annyira a játékszerre, amint megvan a pontszerzés, de nem kizárt, hogy eddig csak azért úszta meg a labdavesztést, mert szerencséje volt.

Harcban a Heismanért

„Én akarok lenni a következő legendás Boise State-futó” – nyilatkozta Jeanty a szezon előtt. –

Rengeteg remek futó van az egyetemi bajnokságban, de számomra ez csak további motiváció. Be fogom bizonyítani, hogy én vagyok az egyik, ha nem a legjobb.”

Jeanty tehát elég magabiztosan vágott neki a szezonnak. Olyannyira, hogy megállapodott az egyik csapattársával, Mason Randolph-fal, hogy ha eléri a 2000 yardot, levágja a raszta tincseit. Bár a futó magasra tette a mércét, gond nélkül megugrotta azt, és most már nem az a kérdés, hogy ki a legjobb futó idén, vagy marad-e a haj, hanem az, hogy megnyeri-e a szezon legjobb játékosának járó Heisman-trófeát és kiválasztják-e az első körben a jövő évi drafton.

Előbbiért Travis Hunterrel kell majd megküzdenie, ami nem könnyű feladat, hiszen Hunter egyaránt játszik a Colorado Buffaloes támadó- és védősorában is, de ha Jeanty vezetésével rájátszásba jut a Boise State, nehéz lesz elvenni tőle a díjat. Utóbbi kérdésben az lesz majd a döntő, hogy lesz-e olyan NFL-klub, amelyik nem foglalkozik a pozíciós értékkel, és hajlandó futót választani az első körben. Valószínűleg lesz ilyen, és ha van futó, aki megér egy ilyen prémiumválasztást, az Jeanty, mert olyan közel van a tökéletességhez, amennyire csak lehet.

Kiemelt fotó: Associated Press / Alamy Stock Photo