A Szegednél látványosabban talán még senki sem vette be Zágrábot

A Szegednél látványosabban talán még senki sem vette be Zágrábot

A labda nélküli mozgások gyönyörűvé tették a Szeged játékát a férfi kézilabda Bajnokok Ligájában: ezúttal az RK Zagreb fellegvárát sikerült bevenni, ami egy évig tartotta magát a sorozatban. A védekezést is élmény volt nézni, így a pontok és a játék képe alapján sem lehetne már kérdés a továbbjutás – a csoport viszont még sűrűbb, mint amilyennek a rajtnál látszott.


A kézilabdában gyakran még mindig csak álmodunk arról, hogy a pálya középső harmadát ne csupán passzolgatásra használják, hanem szerves része legyen a játéknak. Az első félidő derekán a Szeged a félpálya közelébe tolta fel a védekezését, innentől jóval különlegesebb és látványosabb lett a meccs – bár a horvát fél szívesen kihagyta volna ezt a fázist.


A zágrábiaktól többletenergiát igényelt a helyzetek kidolgozása, a skandináv módra átalakított Szeged pedig azt csinálhatta, amit a legjobban szeretett: futott. Labdával és labda nélkül is, rendezetlen és rendezetlen védelem ellen is, megszokott és szokatlan irányokba. A labda nélküli mozgások gyönyörűvé tették a támadásait, a mezőny legjobbja, Mario Sostaric például a kezdőkör közeléből futott be a beállóba, majd ki a sarokba, hogy közben a társak előtt nyíljon hely. A védelem alig tudta lekövetni e mozgásokat, az eredmény előbb egy 6–0-s sorozat döntetlenről, majd nyolcgólos előny kiharcolása a szünet előtt.

 

Gyibirov vs. Thulin

A nagy rohanás valószínűleg Timur Gyibirovból vette ki a legtöbb erőt, szellemileg is. 41 évesen szélsőt játszani egy (otthonában) kifejezetten veszélyes BL-csapatban: ez önmagában is tiszteletre méltó az orosz legendától, ezúttal viszont nem tudott mit kezdeni a svéd kapussal. Tobias Thulin az eddigi legjobb teljesítményét nyújtotta szegedi színekben, az első félidő alapján. Gyibirov hol katasztrofális cunderrel próbálkozott, hol fejbe lőtte, hol pedig középről a kaput sem találta el, miközben ajtó-ablak nyitva volt. A második félidőben a hat a hét elleni védekezésnél viszont labdát szerzett és bevágta a térfeléről az üres kapuba, amivel átmenetileg ráijesztett a vendégekre.

 



 

Hét a hat ellen: kínlódásból siker

Mindkét fél próbálkozott az emberfölényes, üres kapus játékkal, de mint a fenti eset is mutatja, eleinte nem nagyon ment. A második félidő kritikus szakaszában, amikor a lelassult játékban a Zagreb többször három gólra is felzárkózott – Thulin védései pedig eltűntek – a Szeged tartott ki a hét a hat elleni támadások mellett, és ez végül sikerre vezetett. Az utolsó öt percre minden eldőlt, héttel is ellépett Michael Apelgren együttese, végül újabb nagyon fontos győzelmet aratott (35–30).

 

Védekezésváltások pillanatok alatt

A Szeged hátul is rengeteget mozgott, vibrált a védekezése akkor is, amikor a kilencesen belül akarta megállítani a horvátokat. Egy-egy hazai támadás alatt is váltott öt plusz egyes védekezésről mozgékony hatos falra vagy vissza, ami ellen rendkívüli kreativitással lehetett csak kézilabdázni. A zágrábiak ezt többször megoldották, eljutottak végül 30 gólig, de újfent nagyon energiaigényes folyamatba kellett bocsátkozniuk. Talán ezért is lövöldöztek többen formán kívül, a 8/3-mal záró Gyibirov mellett Milos Kos és Roko Trivkovic háromszor-háromszor próbálkozott, többször kellemes szögekből, helyekről, de teljesen sikertelenül.

 




A Bodó-hatás

Nem feltétlenül emelünk ki egy átlövőt, ha körülbelül egy félidőnyi játék alatt két gólt hoz össze, ugyanennyi rontott lövés mellett, Bodó Richárd második félidei gólpasszai viszont kulcsfontosságúak lettek. A legváltozatosabb formában készített elő: pattintva és felugrásból is a beállónak, vagy éppen felugrásból Imanol Garciandiának, az átlövőtársnak – aki így kínai figurából a meccs gólját lőtte. Bodó kiválóan használta ki, hogy a lövőerejétől tart a horvát védelem, sőt az egyik, Bánhidi Bencének adott passzánál túlságosan is önzetlen volt, hiszen a most is hatékony beállónál (6/5) jobb helyzetből adta le a labdát. Bánhidi még így is büntetőt harcolt ki.

 

A folytatás

A négy kör után három győzelemmel álló Szeged esetében a játék képe alapján sem lehetne kérdéses a továbbjutás, de a B csoport rettenetesen sűrű, már az első három forduló után sem maradt nyeretlen rivális (hibátlanul pedig csak a Barcelona ment előre). A következő szerdán az idei BL-döntős Aalborg lesz a házigazda, amely szeptemberben otthon héttel verte meg a Nantes-ot (a Szeged csak eggyel, a már megzenésített Bodó-bombával), majd nyolccal kikapott Zágrábban. Itt minden meccs kulcsmeccs.

Kiemelt fotó: pickhandball.hu

Szerző

Arday Attila

Arday Attila

Arday Attila

Geológusból lett újságíró és edző. Nagy szerelmese a téli és a nyári olimpiának, a labdajátékoknak, az atlétikának, a vívásnak, de a például a sífutásnak és a síugrásnak is. A legtöbbet a kisgyermekeitől tanul, hogy jobban bánjon a tanítványaival. Nagypapa korában szaxofonozni szeretne, addig is minél többet járni a Kárpátokat, a brit szigetvilágot, az Atlanti-óceán térségét, Amerikát.