A sokoldalú támadó, Jonathan Burkardt hosszú szenvedés után ismét remek formában van

Az 1. FSV Mainz 05 akadémiája ugyan nem a legszínvonalasabb ilyen jellegű intézmény Németországban, ám a klub filozófiájába beletartozik, hogy bátran a mélyvízbe dobják a fiatal labdarúgókat. Ha ennél a példánál maradunk, mondhatjuk, hogy a 2000-es születésű középcsatárt, Jonathan Burkardtot 20 éves koráig a nagyok közé csak karúszóval engedték be, akkor is kevés időre, miközben a gyermekmedencét már jócskán kinőtte. Az első szezon, amikor ténylegesen számoltak vele a felnőtt mezőnyben, az a 2020-2021-es volt, a következőben pedig már be is robbant a Bundesliga mezőnyébe.

A hiába várt válogatott meghívó

Ez a 2021-2022-es volt az az idény, amikor Burkardt először és egyelőre utoljára tíz gól felett zárt a bajnokságban. Addigra már végleg bekerült a pálya középre, ami kapóra is jött számára, mert a német válogatott akkori szövetségi kapitánya, Hansi Flick éppen kereste azt a támadót, aki a Nationalelf évtizedes csatárproblémáját orvosolni tudná. 2021. október 22-én a szövetségi kapitány személyesen látta, amint a Mainz Burkardt vezérletével 4–1-re kiütötte az Augsburgot.

A csatár ekkoriban az U21-es válogatott csapatkapitánya volt, Flick az ottani szerepvállalásával magyarázta a felnőtt meghívó elmaradását. És ez be is igazolódott, hiszen kilenc selejtezőn hét góllal és öt gólpasszal segítette hozzá – többek között a magyar válogatott ellenében – a korosztályos együttest a csoportelsőséghez a 2023-as U21-es Európa-bajnokság selejtezőiben.

A következő idényt viszont kisebb sérülésekkel indította, ami a formájára is kihatott, mindössze három gólban játszott szerepet 2022 őszén, ami nem is volt elég ahhoz, hogy a felnőtt válogatottban bemutatkozzon, esetleg meghívót kapjon a világbajnokságra utazó keretbe. Ráadásul a leállás előtti utolsó bajnokin sérülés miatt le is kellett cserélni...

Ezerszer rosszabb lett a helyzet, mint amilyennek elsőre tűnt

Amikor lehozták az Eintracht Frankfurt elleni meccs 73. percében, Burkardt a bal térdében érzett fájdalmat, az orvosi stáb pedig térdficamra gondolt és négy-hat hétnyi kihagyásra, ám gyorsan kiderült, hogy a nagyobb baj. Előbb az vált biztossá, hogy műteni kell a térdét (a meniszkusszal, azaz a térdízületi porccal volt probléma), majd az is, hogy e mellett csontvelő-ödéma keletkezett a sérült testrészben. A szörnyen hangzó diagnózis ellenére a játékos és a klubja is derűlátó volt a visszatérést illetően.

A csatár a 2022 decemberi műtétje után kihagyta a téli edzőtáborokat, februárban pedig a Mainz akkori vezetőedzője, Bo Svensson úgy nyilatkozott, hogy nem a tervek szerint alakul a felépülése. Az egyesület másnap hivatalos közleményben erősítette meg, hogy a csatár szezonjának ezennel vége, miután az orvosi csapat elrendelte, hogy a gyógyulási folyamathoz alkalmazkodva csökkentsék a terhelést.

Az idény végéhez közeledve jött az újabb pofon a támadónak, ugyanis még a csökkentett terhelésre sem a vártnak megfelelően válaszolt a szervezete. 

A sportigazgató, Christian Heidel fogalmazott úgy, hogy egy ideig jó úton haladtak, de aztán a fájdalmak visszatértek, emiatt Burkardt egy újabb térdműtét mellett döntött.

Svensson dicsérte a játékos hozzáállását, ahogy kezeli ezt a nehéz helyzetet, illetve biztosította róla, hogy ebben a nehéz időszakban nem marad egyedül, az egész klub mögötte áll, támogatja őt. Ez jól hangzott, ám nem feltétlenül állta meg a helyét a tréner kijelentése, hiszen Burkardt 2024 nyarán lejáró szerződésének meghosszabbítása lekerült a napirendről az egészségügyi állapota miatt.

A májusi, második operáció után további négy hónap kihagyást jósoltak, szeptember helyett viszont csak október közepén kezdhette el a teljes értékű edzésmunkát, és innen még bő egy hónap kellett ahhoz, hogy a megfelelő erőnléti állapotba kerüljön. Végül 378 nap(!) után térhetett vissza a pályára. Miután a támadó a Hoffenheim elleni idegenbeli bajnoki 73. percében csereként beállt, nagyon fókuszált volt, óriási kedvvel, intenzitással játszott, és a lefújás után elöntötték az érzelmek az őt köszöntő, biztató szurkolótábort, valamint a szüleit és a barátnőjét látva.

Itt a tavasz

Burkardt a visszatérését követően két héttel már a kezdőben találta magát, így semmi nem állhatott annak útjába, hogy újévkor meghosszabbítsa a lejárófélben lévő kontraktusát. Az első gólig azonban egészen februárig kellett várni. A klubhoz hasonlóan a valódi fellendülést nála is Bo Henriksen kinevezése hozta meg.

Az addig a kockázat elkerülésére építő mainziak felélénkülő támadójátéka természetesen az elöl játszóknak kedvezett leginkább, ez Burkardtnál sem volt másként. A dán edző kezei alatt eddig 16 tétmérkőzésen szerepelt és ezeken 14 gólban játszott szerepet.

Ez a forma kezd arra hajazni, amely alapján annak idején Hansi Flick is elgondolkodott a csatár behívásán, igaz, az akkor még meglévő rések a válogatott keretében betöltődni látszanak.

Burkardtot bármilyen feladatra lehet használni, ugyanis a 181 centiméteres magasságához viszonyítva jól fedezi a labdát és a levegőben is veszélyes, ahogy a hétvégén is a két góljánál lehetett látni. (Érdemes kiemelni, ismét az Augsburg ellen villogott, az idegenbeli bajnokin ő szerezte meg csapata második gólját a 15. percben – egy fejessel –, majd a 39. percben jobb lábbal volt eredményes, végül 3–2-re nyertek.) E mellett a robbanékonysága alkalmassá teszi arra is, hogy kontráknál használják, vagy éppen a mélységet támadja egy felállt védelem ellen. Ezekre azonban már megvannak Julian Nagelsmann emberei, akik jobbak, többet bizonyítottak a Mainz csatáránál. A levegőben és a tizenhatoson belüli jelenlétre ott van Niclas Füllkrug, a vonalak közötti játékra Deniz Undav, az átmenetekre és a területek befutására Maximilian Beier, ha pedig mindenből akar egy kicsit a szövetségi kapitány, akkor Kai Havertz az ideális választás.

Ettől függetlenül persze feltűnhet az ő neve is a válogatott keret környékén a közeljövőben, ha a sérüléseket végleg maga mögött hagyja és a mostani formájában játszik tovább a Mainz 24 éves csapatkapitány-helyettese.

Kiemelt fotó: Eibner-Pressefoto / Alamy Stock Photo