A középpályás Prass, aki balhátvédként bizonyított az Eb-n, majd lett topligás játékos

Alexander Prass neve már tavaly is sok topligás klub listáján rajta volt. 2021-es érkezése után a Red Bull Salzburg első számú kihívójává váló Sturm Graz egyik kulcsemberévé nőtte ki magát, nyolcas pozícióban és a kapu előtt is egyre veszélyesebbé vált. Tavaly nyáron egy hajszálon múlott a francia FC Lorient-ba való szerződése, de a hétmillió eurós transzfer végül az utolsó pillanatokban kútba esett, miután a Lorient kicsúszott a Sturm által megszabott határidőből. Utólag mindez nagy szerencse volt Prassnak, hiszen a Lorient a szezon végén búcsúzott a francia élvonaltól, miközben Grazban maradva részese lehetett a 2020 óta épülő sikerprojekt betetőzésének, a Salzburg trónfosztásának és ezzel együtt a duplázásnak.

Ezek után Prass most augusztusban végül a német Bundesligába, a TSG Hoffenheimbe szerződött, amivel mindenki jól járt. Prass egy francia élvonalból kieső csapat helyett végül egy Európa-liga-induló csapatnál szerepelhet, a Hoffenheim praktikus pótlást talált a nemrég megsérült cseh David Jurásek helyére a védelem bal oldalára, míg a Sturm a Prassért kapott 12 millió euróval a klubtörténelem harmadik legnagyobb játékosbevételét könyvelhette el.

Red Bull-nevelés

De ki is valójában Alexander Prass? Hogyan jutott el odáig, hogy ma már meghatározó embernek számít az osztrák válogatottban és már német Bundesliga-játékosnak mondhatja magát? A 2001. május 26-án született Prass a Linztől északra található Hellmonsödt településen nőtt fel. Tulajdonképpen adta magát, hogy a kezdeti éveit a LASK kötelékében töltötte, egészen 2012-ig, amikor a Red Bull Salzburg elhappolta az akkor 11 éves srácot. Ralf Rangnick vezetésével az idő tájt helyezték új alapokra a salzburgi klubot, kezdett kiépülni a Red Bull Akadémia, amiből később Prass is rengeteget profitált. Az U15-ös korosztálytól induló akadémiai képzésre is bekerült, nem esett ki a rostán, mint például a saját útját később megtaláló, jelenleg a Rapid Wien kulcsemberének számító Matthias Seidl. Prass magabiztosan lépkedett egyre feljebb egészen 2019-ig, amikor az FC Liefering színeiben (csapattársa volt Szoboszlai Dominik és Karim Adeyemi is) már az osztrák másodosztályban is bemutatkozhatott.

A Lieferingnél évről évre vált egyre meghatározóbb játékossá, még a koronavírus-járvány sem törte meg a lendületét. Itt derült fény leginkább flexibilitására, tehát több poszton való bevethetőségére. Balhátvédként, középpályásként, de még csatárként is kipróbálták, de aztán leginkább a középpályán talált otthonra. Elsősorban Bo Svenssont emelte ki edzői közül, aki 2019 és 2021 januárja között trenírozta a Lieferinget.

„Svenssonnál sok pozícióban játszottam, balhátvédtől kezdve csatárig voltam minden. Bizonyos területeken, védekezésben és támadásban nagyon sokat segített ez nekem, tanulságos időszak volt”

– nyilatkozta a játékos 2021 májusában a Laola 1-nak.

Prass időközben a korosztályos válogatottakba is meghívást kapott, fejlődése pedig Svensson Salzburgból való távozása után sem akadt meg. A dán edzőt a Lieferingnél követő, később a salzburgi első csapatot is irányító Matthias Jaissle már csapatkapitányként számított rá. Hiába azonban a vezérszerep és a jó teljesítmények a 2020–2021-es szezon végén lejáró szerződését nem hosszabbították meg és így a Salzburg első csapatába sem vitték fel ellentétben több kortársával, mint például Benjamin Seskóval vagy Maurits Kjaergaard-ral. Prassra azonban akkor már a Rapid Wien és a Sturm Graz is szemet vetett, végül utóbbi igazolta le. Grazba salzburgi pályatársával, a középső védővel, David Affengruberrel együtt érkezett, hogy aztán egy rövid alkalmazkodási időszak után mindketten a későbbi grazi sikercsapat alapembereivé váljanak.

A grazi projekt egyik büszkesége

Prass 2021 őszén még balhátvédként próbálkozott a Sturmnál, de aztán tavaszra Christian Ilzer rombusz középpályájának bal oldalán találta meg leginkább a helyét. A graziak stílusából és a szélső nélküli játékból adódóan rengeteg futást igényelt ez a poszt, hiszen egyszerre kellett zárnia középen, illetve kiváltani a szélre támogatni a mögötte játszó balhátvédet. Prassnak azonban ez – salzburgi növendékként – nem jelentett problémát, a lendületes átmenetekben is oroszlánrészt vállalt, sok labdaszerzéssel tudta segíteni a veszélyes kontrákat. Második grazi szezonjában már az ellenfél kapuja előtt is egyre többször tűnt fel, amit az összes sorozatban elért 11 gólpassza is bizonyított.

2022 nyarán volt rá esély, hogy visszavásárolja őt a Red Bull, miután Ralf Rangnick majdnem meggyőzte salzburgi kollégáit a játékos visszahozataláról, ráadásul mint balhátvéd. Rangnick most júniusban, a Szerbia elleni bécsi felkészülési mérkőzés után árulta el ezt a kis sztorit, miután Prass a válogatottban is bizonyított.

„Most már elárulhatok egy titkot, miután Christoph Freund (tavaly nyár óta a Bayern München sportigazgatója – a szerk.) már nincs Salzburgan. Két évvel ezelőtt hosszasan beszélgettünk, amikor a klub fontolgatta Prass balhátvédként történő leigazolását. Azonban nem voltak teljesen biztosak benne. Úgy gondolom, hogy a mai meccs egyértelműen megválaszolta ezt a kérdést”

– mesélte el a sztorit önmagát igazolva Rangnick.

Miután a salzburgi visszatérés nem valósult meg, Prass 2022 júliusában hosszabbított Grazban, és így 2023-ban részese lehetett a Sturm kupagyőzelmének. Ezután jött nyáron az az utolsó pillanatokban kútba esett átigazolás a Lorient-hoz, ami viszont végül egyáltalán nem volt ellenére, sőt: pár hónappal később 2026-ig megtoldotta a grazi szerződését. A tavaszi bajnoki hadjárat során fontos gólokat szerzett, áprilisban előbb a LASK elleni hazai rangadón szerzett győztes gólt, majd a Salzburg ellen idegenben köszönt be kétszer is. Az utóbbi duplázás kis híján pontot tett a bajnoki versenyfutás végére, de a Salzburg végül egyenlíteni tudott. Prass a grazi kontrajáték egyik fontosabb eleme volt, beadásokra való jó ütemű érkezései pedig immáron gólokban is megmutatkoztak. Kulcsszerepét bizonyítja, hogy az előző szezonban az egész grazi keretből ő töltötte a legtöbb játékpercet a pályán, pedig a posztja különösen nagy fizikai igénybevétellel jár.

Sikeres Eb-szereplés

A szenzációs grazi duplázás után már júniusban borítékolni lehetett, hogy Prass a következő szezont már nem a Mura-partján fogja tölteni. Előbb viszont még jött az Európa-bajnokság, ahová Prass megérdemelten kapott válogatott meghívót Rangnicktól. Azon a bizonyos júniusi Szerbia elleni felkészülési mérkőzésen pedig bebizonyosodott, hogy komolyabb szerep is juthat számára Németországban, miután meggyőzően teljesített balhátvédként. Ő maga is elégedetten nyilatkozott teljesítményéről, arról beszélt, hogy neki fekszik, amikor hátulról indulva van területe lendületbe jönni. Fontos volt Prass helytállása az osztrákok szempontjából, hiszen Phillipp Mwene személyében addig csak egy opciójuk volt a védelem bal oldalára, ráadásul ő is jobblábasként. Prass viszont ballábasként különösen jó pluszopciót jelentett.

Az Eb-n aztán bebizonyosodott, hogy tényleg fekszik a poszt Prassnak. A második, sorsdöntő csoportmérkőzésen Lengyelország ellen alig pár perccel a beállása után máris gólpasszt adott Christoph Baumgartnernek, amivel 2–1-es előnybe került Ausztria (végül 3–1-re nyert). Miután szépen felhozta a labdát, mintaszerű lapos keresztlabdát adott középre, ami Marko Arnautovic remek érzékű átlépése után került Baumgartnerhez.

Bizony balhátvédként is kitűnt játékintelligenciája, illetve játékolvasása, ami leginkább középre adott keresztpasszokban, kulcspasszokban mutatkozott meg.

Prass ezek után a Hollandia elleni győztes, csoportelsőséget jelentő mérkőzést már végigjátszotta, ismét kulcsszerepet vállalva a lendületes bal oldali osztrák akciókból. Ballábasként – a jobblábas Mwenével szemben – gyorsabban tudta átvenni a kiforgatott labdákat, amikkel aztán bátran indult meg az előtte lévő üres területbe. A végül szerencsétlen módon kieséssel végződő Törökország elleni nyolcaddöntőben is beállít szünetben, így a válogatottban is komoly tapasztalatokkal lett felvértezve.

Végül a Hoffenheim lett a befutó

Az Európa-bajnokság egyértelművé tette, hogy Prass most már megérett egy topligára, így ajánlatokból nem is volt hiány. Augusztus elejére az Bologna FC és a TSG Hoffenheim maradt versenyben, végül utóbbi lett a befutó. A sinzheimiek 12 millió eurót fizettek Prass játékjogáért, amivel Rasmus Höjlund és Emanuel Emegha után a harmadik legdrágábban értékesített grazi futballista lett.

Jurásek alkartörése után kulcsfontosságú volt Pellegrino Matarazzo csapatának egy újabb játékos leigazolása, aki tud játszani bal oldali szárnyvédőt. Ezt bizonyította Prass az Eb-n. További hasznos tényező volt a transzfer szempontjából, hogy a Hoffenheim ideiglenes sportigazgatója, Frank Kramer 2019-től 2020-ig a salzburgi utánpótláscentrum vezetőjeként testközelből követhette Prass fejlődését, ráadásul az U18-as csapatnál edzőként is dirigált neki az ifjúsági Bajnokok Ligájában.

„Alexet már a salzburgi utánpótláscentrum vezetőjeként eltöltött időszakomból ismerem, a Lieferingnél volt szerencsém kísérni a pályafutását. Ő egy nagyon izgalmas játékos, aki fiatal kora ellenére már nagyon sok tapasztalatot gyűjtött hazai és nemzetközi szinten egyaránt

– nyilatkozott Kramer elismerően a játékososról a leigazolása után.

Már rögtön az első bajnokin, az újonc Holstein Kiel ellen 3–2-re megnyert mérkőzésen kezdőként kapott lehetőséget Prass, amit összességében hasznos játékkal hálált meg. A mérkőzés fontos tanulságokkal szolgált későbbi szerepkörét is figyelembe véve, leginkább a jobb oldali szárnyvédő csapattársához, Pavel Kaderábekhez viszonyítva. Prass alapvetően jóval beljebb, a félterületben helyezkedett, ott várta a felé kiforgatott labdákat, miközben előtte a szélre rendszerint Marius Bülter mozgott ki a támadóharmadból. Prass tehát semmiképpen sem az a klasszikus vonal mellett szereplő játékos, mint például Kaderábek. Centrálisabb szerepkörből próbál helyezkedni, bejátszani a számára szabaddá tett területeket. Ahogy ő is említette a júniusi Szerbia elleni meccs után, innen tud lendületet venni.

Prass sokat visszalépve, jóval gyakrabban vett részt az építkező fázisokban. A védekező harmadban tíz passza volt a mérkőzésen, Kaderábeknek pedig hat.

A passzpontosságuk is nagy különbséget mutatott: a cseh 66 százalékos, míg Prass 80 százalékos pontossággal passzolt. Bár utóbbi adat sem éppen kiemelkedő, így is árulkodó a két játékos feladatkörét illetően. Amíg Kaderábek vonalszélsőként beadásokkal jeleskedett, addig Prass inkább a kombinációs játékban vett részt, kevésbé próbálkozott klasszikusan vett beadásokkal. Ő inkább progresszív, lapos passzokkal operál, illetve keresi az összjáték lehetőségét a szélre éppen kiváltó támadóval, igyekszik kényszerítőket kezdeményezni.

Ígéretes támadóakciói mellett védekezésben azért megfigyelhető volt, hogy eredetileg mégiscsak középpályás. Többször is előfordult, hogy mögötte tudott megindulni egy-egy kieli játékos, amikből komoly helyzetek is adódtak, az ellenfél második gólja is Prass mögül indult. A válogatottban ezt a gyengeségét jól sikerült kiküszöbölni, elsősorban az előtte játszó szélsők besegítéseivel. Inkább a Hoffenheim Matarazzo irányításával állandó jelleggel megfigyelhető rosszul megszervezett védekezése hozta sokszor kellemetlen helyzetbe Prasst. Nemegyszer kettő az egy elleni szituációkba került, ő pedig salzburgi nevelésként nyilvánvalóan elsősorban a preventív megoldást választotta ilyen helyzetekben, tehát kiváltott a védelemből. Alapvetően tehát labda nélkül is ki lehetne aknázni az erősségeit, hiszen kiváló ütemben tud letámadni, majd labdát szerezni. Ehhez azonban mögötte egy jobban megszervezett védelem szükséges, amely biztosítja a kilépései fedezetét.

Prass tehát szélső védőként is elsősorban a kombinatív játékban próbál érvényesülni, ezzel újabb példát szolgáltat a modern futball azon trendjére, hogy egyre többször játszatnak középpályásokat a védelem szélén, ahol több területük van játékolvasásuk kamatoztatásához. 

Kiemelt fotó: Imago